Noha létrehozásakor, 1917. december 7-én vélhetően maguk az alapítók sem gondolták, hogy a megszületett szervezet, az Összoroszországi Rendkívüli Bizottság az Ellenforradalom és Szabotázs elleni Harcra – röviden CSEKA – emberek tíz-, vagy százezreinek halálát hozza el Szovjet-Oroszországra, írja a Moszkva tér. A CSEKA kijelölte azt az utat, amelyen haladva utódszervezetei – a GPU, az NKVD és a KGB – a kegyetlen módszereket a tökélyre fejlesztették.
Az alapító csekisták között alig voltak oroszok, a vezetője a lengyel származású Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkij volt, míg az elnök két helyettese közül az egyik szintén lengyel – Józef Unszlicht – míg a másik, a fő ideológusuk, a lett Martin Latsis volt. De a 40 fővel megalakult erőszakszervezet tagjai között szép számmal voltak grúzok és zsidók is.
A szervezet megítélésére két szélsőséges megközelítés nyomja rá a bélyegét. Az egyik szerint a CSEKA tagjai olyan, már-már hibátlan hősök, akik egyfajta „tiszta erkölcsiség” fényében olyan „fehérkesztyűs lovagoknak” vannak beállítva, akik az eszméért, a forradalomért az életüket is készek voltak feláldozni. A másik megítélés szerint ördögi gépezetként üzemelt, akik nemcsak üldözték, hanem le is gyilkolták a másként gondolkodókat. Hogy mi az igazság? Vélhetően valahol a kettő között.
(Moszkva tér)