A Bajnai-kormány szerint az anya nő, az apa férfi

Aki a jelenlegi ellenzékből az férfi-nő családmodellt kritizálja, valójában önkritikát gyakorol

„Az apa férfi, az anya nő. És van, kinek az agya kő.” - kommentálta Lendvai Ildikó az Alaptörvény kilencedik módosítását. A szellemes megjegyzés bizonyára negatív kritika Lendvai Ildikó tollából, ha pedig valóban az, akkor egyúttal durva önkritika is: aktív szocialista politikusként Lendvai Ildikónak a 2010 előtti időszakban általában – de 2009. április 5-ei pártelnökké választását követően pedig különösképp – követnie kellett a jogalkotási folyamatokat.

Ennek kapcsán most kifejezetten a Draskovics Tibor akkori igazságügyi és rendészeti miniszter 2009 áprilisában előterjesztett törvényjavaslata érdekes az új Polgári Törvénykönyvre vonatkozóan. 

A magyar jogalkotó ekkorra már az utolsó utáni pillanatban volt ahhoz, hogy a teljes magánjogi joganyagot megreformálja, így Draskovics javaslata több szempontból is hiánypótló jellegű. Megjegyzendő, hogy

(az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-én lépett hatályba, leváltva a korábbi, 1959-es szöveget). 

Az új Polgári Törvénykönyv sajátossága – amely a Draskovics nevéhez fűződő javaslatban is vissza köszön –, hogy úgy nevezett kódex-jelleggel foglal magába több szabályozási területet, így például a szerződésekkel, cégekkel vagy az örökléssel foglalkozó jogterületek mellett a családi jog területét is (ez utóbbi egyébként a Polgári Törvénykönyv negyedik könyvének számít).

Az új Polgári Törvénykönyv megalkotói egyszerre vettek át a korábbi joganyagból hasznosítható elemeket, miközben arra törekedtek, hogy az új szöveg modern kor kihívásaival is megfelelően dacolhasson. Draskovics javaslatából is ez a törekvés köszön vissza.

A korábbi, a szocializmus évtizedei alatt kimunkált családi jogi rendelkezések a mostanihoz képest homályosak, relativizálhatók

Ugyanakkor – főleg a korábbi családjogi törvény rendelkezéseinek tükrében – a Bajnai-kormányhoz köthető javaslatnak különösen családi joggal foglalkozó bizonyos részei a progresszív ideológiából való kikacsintásként is értékelhető.

Az előző szabály meglehetősen ködösen és határozatlanul fogalmaz, amikor az anyai és az apai minőséget tárgyalja. Erre néhány példa:

a) „egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik.”

b) „a gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől (...)” 

c) „A gyermek kérheti annak bírósági megállapítását, hogy anyja az általa megjelölt személy.” 

„Személyek” és „azok” – általánosságban jellemzi ez a fogalmazásmód az eredeti családi jogról szóló törvény fordulatait, amelyek közül az olyan fordulatok (nincs belőlük sok) mint például „a bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a »férfit« (…)”, - a kontextust nézve - kifejezetten konzervatívnak tekinthetők.

A Bajnai-kormány családjogi reformja kikacsintás a progresszív ideológiából

Ezen változtatott Draskovics Tibor. Rövidre zárva azt a kérdést, hogy ki tekinthető anyának, s ki apának, a Bajnai-kormány törvényalkotó stábja például a következő fordulatokat építette be az új Polgári Törvénykönyv szövegébe:

Ez a fordulat, ahogy az a törvényjavaslat indokolásából is következik, a gyermekcserét és a pótanyaságot hivatott meggátolni. Ezt a gyakorlatot ugyanis - szintén idézet Draskovics indokolásából - "a civilizált államok többsége tiltja", ugyanis a pótanyaság és a gyermekcsere lehetővé tétele "nem szolgálná a kiskorú gyermek érdekét sem".

A Bajnai-kormány törvényjavaslata továbbá elvi szinten zárkózott el attól, hogy a pótanyaságnak bármilyen formában utat engedjen: "A Javaslat a pótanyaság egyik formájának törvényi rendezését és így az anyai jogállás erre az esetre való szabályozását sem tartja indokoltnak."

További adalék, hogy nemcsak a női mivolt, és az ahhoz kapcsolódó szülés, mint joghatást kiváltó esemény került bele a Draskovics-javaslatba, hanem abban a férfi nemre való utalás is sokkal következetesebben nyilvánul meg. Néhány példa:

a) „A gyermek apjának (...) azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott.” vagy 

b) „A gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával – élettársi kapcsolatuk fennállása alatt – reprodukciós eljárásban vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye.” vagy pedig 

c) „A gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el.”

Ha Orbán homofób, Bajnai is az – ha pedig Bajnai nem az, akkor Orbán sem

Ebből az következik, hogy a Draskovics Tibor törvényalkotó stábja nem elégedett meg azzal, hogy teljesítse a kötelező minimumot azzal, hogy a korábbi törvény fordulatait racionalizált, és modernizált formában átvegye; ezen túlmenően a Bajnai-kormány azt is vállalta, hogy rendet teremt a családi jogállás tekintetében, többek között kifejezésre juttatva azt, hogy „az anya nő, az apa férfi”.

Ha tehát az ellenzék olvasatában az Orbán-kormány a homofób azzal, hogy a korábbi jogszabályi szintről eggyel magasabbra helyezte a férfi-nő-gyerek családmodell védelmét, akkor homofóbiával ugyanennyire a Bajnai-kormány is vádolható (továbbá mindazon ma aktív ellenzéki képviselők is, akik a Draskovics-javaslatot annak idején kormánypártiként megszavazták).

Valójában egyikük sem az: a Bajnai-kormány Draskovics Ptk.-javaslatával egy régóta égető problémát orvosolt,

az Orbán-kormány pedig azt az értékrendet helyezte közvetlen alkotmányos védelem alá, amellyel 2010-óta következetesen nyeri a választásokat Magyarországon.

MTI Fotó: Kollányi Péter

Dobozi Gergely

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.