Az EP nagy többséggel támogatta a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést

Az Európai Parlament csütörtökön nagy többséggel támogatta az őshonos kisebbségek jogainak európai uniós szintű védelmét sürgető Minority SafePack polgári kezdeményezésről szóló állásfoglalást. A brüsszeli testület képviselői cselekvésre szólították fel az EU végrehajtó testületét, az Európai Bizottságot, és jogszabályjavaslatokat várnak a kisebbségi nyelvek és a többnyelvűség védelme érdekében. A több mint egymillió uniós állampolgár által aláírt kezdeményezésről szóló állásfoglalásban a politikusok elismerték ugyan, hogy a kisebbségvédelem a tagállamok hatáskörébe tartozik, de ismételten uniós minimumkövetelményeket várnak a kisebbséghez tartozók jogainak védelmére.

Felhívták a figyelmet a regionális nyelvhasználat garantálásának fontosságára, és arra kérik a bizottságot, hogy támogassa a kulturális és nyelvi identitás megőrzését célzó, ösztönző lépéseket egyebek között az oktatás, a kultúra és a közszolgáltatások területén, és foglalkozzon egyes kisebbségi nyelvek kihalásának veszélyével. Az állásfoglalás az európai nyelvi sokszínűséggel foglalkozó központ létrehozását is javasolja, és arra kéri a bizottságot, hogy támogassa a nyelvi kisebbségek saját nyelvű médiaszolgáltatásait. Az EP aggodalmának adott hangot a nemzeti és nyelvi kisebbségek ellen irányuló gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd „riasztó mértékű” terjedése miatt is.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője az MTI-nek azt mondta: „Konkrét lépésekre van végre szükség a bizottság részéről ahhoz, hogy az európai őshonos kisebbségek mint egyenjogú uniós polgárok védelme a gyakorlatban is megvalósuljon. Ehhez a mai határozat és a Minority Safepackben foglalt konkrét javaslatok kitűnő alapot szolgáltatnak. Ideje, hogy a bizottság végre félretegye a kettős mérce alkalmazását, hallja meg 1,2 millió állampolgárának kifejezett kérését, és álljon ki az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében. Másképp ezen közösségek túlélése és nyelveik puszta megmaradása kerül komoly veszélybe”.   

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, egyben a határozat beterjesztője szerint közös siker született, mivel a kezdeményezés Erdélyből indult, az RMDSZ-től, a FUEN vállalta koordinálását és a magyarországi nemzetiségek javaslatára a magyar Országgyűlés egyhangúlag támogatta. „Ez a közös fellépés átfogó nemzeti konszenzust teremtett otthon és Európában is” – írta az MTI-nek eljuttatott sajtóközleményében.   

A képviselő emlékeztetett arra, hogy a 2013-ban indított kezdeményezés hosszú utat járt be, mivel az Európai Bizottság csak az uniós bíróság ítélete után regisztrálta a javaslatcsomagot, így vált európai üggyé is. Rámutatott, hogy a kezdeményezés köré szolidaritási mozgalmat építettek, csaknem 1,2 millió aláírást gyűjtöttek, maguk mögé állítva így a döntéshozókat, parlamenteket és kormányokat, de egyszerű embereket és az uniós parlament képviselőit is.   

Az utolsó lépést azonban már az Európai Bizottságnak kell megtennie. „Rajtuk áll, hogy meghallják-e ezeket a hangokat, és tesznek-e egy bátor lépést egy olyan Európa irányába, amelynek minden polgára egyenlő” – hangsúlyozta.

(MTI)