Az abortusz legalizálásáról szóló argentin törvényjavaslat átment az első kulcsfontosságú szavazáson.
Az argentin alsóház politikusai igennel szavaztak arra a törvényjavaslatra, amely a nagyrészt katolikus országban egy lépéssel közelebb hozza az abortusz legalizálását, amiért női jogvédők régóta harcolnak. A parlament a törvénytervezetet 131-117 arányban fogadta el.
Hatályba lépése előtt a törvényjavaslatnak át kell mennie a felsőházon, a Szenátuson is. A szenátusi szavazás várhatóan az év vége előtt várható. A törvényt, mely lehetővé teszi abortuszok elvégzését a terhesség 14. hetéig, Alberto Fernández elnök terjesztette fel. Jelenleg az abortusz csak nemi erőszak esetén engedélyezett, illetve akkor, ha az anya egészségét veszélyezteti a terhesség.
A Szenátusban a szavazás várhatóan még ennél is szorosabb lesz – 2018-ban a testület már elutasított egy, az abortusz legalizálására vonatkozó hasonló törvényjavaslatot, miután az alsóház már akkor is igennel szavazott.
„Katolikus vagyok, de mindenkinek kell jogszabályokat alkotnom” – mondta Fernández elnök csütörtökön. „Ez egy nagyon komoly közegészségügyi kérdés” – tette hozzá. Az argentin kormány adatai szerint ugyanis évente mintegy 38 000 nő szorul kórházi ellátásra titokban végzett, veszélyes abortuszeljárások miatt. Becslések szerint ezrek haltak meg 1983 óta a nem biztonságos abortuszok miatt.
Csütörtökön a római katolikus egyház megismételte álláspontját az abortusz elutasítása kapcsán és azt kérte Argentinától, hogy „egy pillanatra gondolkodjon el, hogy mit is jelent az élet tisztelete”.
Ezzel szemben Elizabeth Gómez Alcorta, a „nőkért, nemekért és sokszínűségért” felelős miniszter a szavazás után tweetelt: „Új fejezetet írtunk történelmünkbe. Részben elfogadták az IVE törvényjavaslatát, amelyet a kongresszusnak küldünk, és amely elismeri a nők és más terhes személyek jogait. Megható pillanat ez a mindenkinek, (férfinak, nőnek, semlegesneműnek) és mindenki közös eredménye.”
Latin-Amerikában és a világon is az argentin az egyik legszigorúbb abortusztörvény. A téma különösen megosztja a polgárokat, így mindkét oldal szoros figyelemmel kíséri. A törvényjavaslat mellett és ellen is tüntető csoportok gyűltek össze a kongresszus épületénél Buenos Airesben. A változásért kampányolók mozgalmuk zöld színét viseltek, többen pedig örömkönnyekben törtek ki közülük a hír hallatán. Az abortuszellenes tüntetők ugyanakkor csalódottan válaszoltak. „Nem akarják megmutatni, mi az abortusz. Ez az” – mutatta transzparensét a Reuters hírügynökségnek az egyik tiltakozó, amelyen kereszt és egy véres magzat volt látható.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
Az esetre Bohár Dániel riporter hívta fel a figyelmet.
A Reakció legújabb adásában Kacsoh Dániel vendége Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos volt.
