Robban-e a puliszka?
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Több mint 350 millió eurós kárt okozott az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság Romániában azzal, hogy jelentős mértékben túlbecsülte a kommunisták által elvett ingatlanokat. Az ügyek feldolgozottsága közel sem teljes, de a közigazgatási szervek közötti egymásra mutogatás már megkezdődött.
A román Állami Számvevőszék (Curtea de Conturi) mintegy 190 ingatlan esetében állapította meg, hogy a Ceaușescu-rezsim által államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáért felelős román hatóság (ANRP) az ingatlanok értékét jelentősen túlbecsülve hozott restitúciós kártalanított - írja a g4media.ro.
Ezen felül
mindösszesen 819 ingatlanra vonatkozóan lefolytatott eljárásról derült ki, hogy az valamilyen formában a nemzetközi szabályozásokkal ellentétes módon került lefolytatásra.
A Számvevőszék ennek megfelelően úgy találta, hogy a 2007-től 2011-ig terjedő időszakban az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság legalább 356 millió euróval (nagyjából 1.725.278.516 lej) károsította meg a román államot.
Az ezidáig feltárt 190 túlértékelés közül 31 esetben indult bírósági eljárás, amelynek jogalapja a tulajdon- és igazságügyi reformról szóló 247/2005-ös törvény – ennek alapján bocsátottak ki ugyanis kárpótlási jegyeket, amelyekre vonatkozóan a kártalanítást kifizették.
Mindez azonban csak „a jéghegy csúcsa”, két okból is. Egyrészt, az ANRP saját jogon csakis a fenti esetkörben intézkedhet. A román pénzügyminisztérium jogosult ugyanis arra, hogy a fentieken túlmenően a restitúciós folyamat lezárásáról rendelkező 165/2013-as törvény alapján kibocsátott kárpótlási jegyek és a Fondul Proprietate (Tulajdonalap) részvényei alapján számszerűen megállapítható károk behajtását is megindítsa.
Csakhogy a pénzügyminisztérium mindezidáig egyetlen pert sem indított, így hát kezdetét vette a tárca és az ANRP közötti egymásra mutogatás.
A pénzügyminisztérium ugyanis azt kifogásolja, hogy az ANRP nem küldte el a kártérítési perek megindításához szükséges iratanyagot, ami a tulajdonképpeni bizonyítást hátráltatja.
Másrészt pedig – ahogy arra már történt fentebb utalás – az esetek feldolgozottsága közel sem teljes. A 819 szabálysértésből mintegy 190 esetben számszerűsíthető a károkozás, további 569 ingatlan esetében pedig még egyáltalán nem készült felülvizsgálat. Ebből pedig az következik, hogy a több mint 350 millió eurós kárnál sokkal nagyobb összegekről beszélhetünk.
(Megjegyzés: noha erre ma konkrét jel nem utal, a körülmények arra engednek következtetni, hogy a mostani tényfeltárás egy évtizedes politikai játszma újabb epizódja lehet Romániában. A vizsgált, 2007-2011-es időszakot Romániában ugyanis a politikailag is elfogadott visszaélések jellemezték, s az abban részt vevő üzletemberek és politikusok közül többen is érdekeltek az aktuálpolitikában valamilyen formában. Az évtizedes távlatra visszatekintő ügyek felhánytorgatása pedig akár politikai fegyelmezőeszközként is felfogható e körök számára a mai döntéshozók részéről.)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.