Németország-szerte nagy visszhangja volt Thomas Strobl belügyminiszterének felvetése arra vonatkozóan, hogy zárt kórházba történő "kényszerbeutalóval" bírják jobb belátásra a karanténszabályokat megtagadókat.
Drasztikus intézkedéssel kötelezné az igazoltan koronavírus-pozitív, együttműködésre mégsem hajlandó állampolgárokat Thomas Strobl (CDU), Baden-Württemberg belügyminisztere. Az egyébként a CDU szövetségi alelnökeként is tevékenykedő politikus
zárt kórházakat állítana fel a karantén ellen tiltakozók számára, ahol a renitens betegek kötelező elszigetelését hajtaná végre "kényszerbeutaló" alapján.
Az intézkedés szükségességét Strobl azzal indokolta, hogy egyrészt a karanténtagadók mások életét, testi épségét veszélyeztetik, másrészt pedig Baden-Württemberg tartomány lakosságának joga van ahhoz, hogy a hatóságok hatékonyan védelmezzék őket az egészségüket veszélyeztető, de elkerülhető kockázatoktól – ilyen a koronavírus is.
Strobl az intézkedés jogalapját a fertőzésvédelmi törvény rendelkezései között találta meg, amely többek között a fertőző betegek elkülönítését is előírja. Az indokolás során a politikus kitért arra is, hogy a kényszerintézkedés
elrendelésére kizárólag a legvégső esetben, bírói végzés birtokában, és egy előzetesen lefolytatott közigazgatási eljárást követően kerülhetne sor
abból a célból, hogy a járvány további hullámait el lehessen kerülni.
Strobl felvetése azt követően szivárgott ki, hogy a CDU-s politikus levélben fordult Winfried Kretschmann (Zöldek) tartományi miniszterelnökhöz és Manfred Lucha (szintén Zöldek) tartományi szociális és egészségügyi miniszterhez. Strobl azért látta szükségesnek a fentieket megfogalmazni, mert a rendőrség információi szerint
az állampolgárok egy része még mindig nincs tudatában a helyzet súlyosságának, s a statisztikák szerint 10 ezer személyből minden tizedik valamilyen formában ellenszegül a korlátozásoknak.
Lucha büntető-korlátozó intézkedésként tekint Strobl javaslatára; a politikus hangsúlyozta, hogy a karanténtagadók egyedi eseteknek számítanak, számukra központi elkülönítő létesítmény létrehozása nem szükséges. Hasonlóan vélekedik Ute Vogt, a szövetségi parlament képviselője, a szocialisták (SPD) belpolitikai szóvivője is, aki szintén szabadságelvonásnak minősíti Strobl koncepcióját.
Ennél drasztikusabban fogalmazott Georg Maier (SPD), a belügyminiszterek konferenciájának jelenlegi elnöke, aki egyenesen elfogadhatatlannak nevezte a karanténtagadók elzárását.
Óvatosabban reagált viszont Ralf Kusterer, a Német Rendőri Szakszervezet szövetségi elnöke, aki szerint érdemes lenne az alternatívákat is megvizsgálni, s a felvetést inkább abból az irányból támadta, hogy nehéz lenne megküzdeni a tiltakozók várható reakciójával, amennyiben az intézkedés valóban hatályba lépne.
Szemlézte: Dobozi Gergely
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az iparági szereplők már a „karácsonyi vásárkultúra összeomlásáról” beszélnek a rendőrség által követelt biztonsági intézkedések kapcsán, amelyek nem előzmény nélküliek Németországban.
Dieter Romann a Weltnek beszélt a német határőrök mindennapjairól és az illegális migráció elleni harcról.
Németországban elnémítják a kritikus véleményeket, miközben az iszlamizáció egyre jobban terjed.
A németeken múlik a Signal sorsa.
Budapesti könyvbemutatóján a Szabadság c. memoár témái mellett Magyarországról is sokat beszélt a korábbi német kancellár.
Linda Antonia félrebeszélés nélkül megnevezte a probléma okát.
Megkérdeztük az Aranyosi Péter előadásait sugárzó televíziós csatornát és a humorista társulatát arról, vajon szerintük belefér-e, hogy valaki riportereket sérteget és lökdös.
Szabó Balázs őszintén zenéről, gyökerekről és a csend erejéről.
