Családpárti gondolatok kerültek egy uniós szerv dokumentumába

„Mivel a nők később szülnek, azaz a kívánt gyermekvállalást későbbre halasztják, a tervezett gyermekszám – jellemzően 2-3 gyermek – nem teljesül, ami a kívánt és a tényleges gyermekszám közötti különbséghez vezet (termékenységi szakadék). Amíg az uniós tagállamokban termékenységi szakadék áll fenn, az elsődleges feladat ennek csökkentése, a migrációra csak ezt követően kerülhet sor” – áll a Régiók Bizottsága október 14-én elfogadott hivatalos véleményében.

Szokatlan mondatok ezek a brüsszeli fejléces papírok világában, ami nem véletlen, ugyanis magyar tollból származnak. Az Európai Néppárt bizottsági frakciója ugyanis

Karácsony Ádámra szignálta a kontinensünket sújtó demográfiai problémák jelentéstevőjének szerepét.

„A közvetlen családtagjainkon kívül nem sokan tudják, hogy működik ez a testület” – mondja a Régiók Bizottságáról Karácsony. Kifejti: a testület az Európai Unió országainak helyi és regionális önkormányzati képviselőiből, polgármestereiből, tartományi kormányok tisztviselőiből áll – így számos polgármesterként tevékenykedő „nagypolitikus”, például Rafał Trzaskowski volt lengyel elnökjelölt, varsói polgármester, valamint Emil Boc volt román miniszterelnök, kolozsvári polgármester is tagjai a testületnek. Az RB az Európai Bizottság politikájának kialakításában nyújt segítséget, bizottsági anyagokat véleményez és saját ajánlásokat juttat el az EB felé, melyeket az gyakran meg is fogad. A Régiók Bizottsága tehát az uniós kormányzat fontos szakpolitikai háttérintézménye, egyben az Európai Bizottság kapcsolata az európai önkormányzatok felé. A bizottság tagjait lakosságarányosan delegálhatják a tagállami kormányok, Magyarországon az országgyűlési választás eredményével arányosan kapnak helyet az egyes pártok.

Karácsony Ádám úgy véli, hogy a szervezetet 1994-ben részben épp az Európai Unió többi döntéshozatali szervében erős nemzetállamok ellensúlyozására hozhatták létre, így magyar képviselőként mindig

Szerinte az, hogy ebben a Közép-Európa számára fontos témában az EPP egyáltalán nem habozott fideszes képviselőnek kiutalni a rapportőri szerepet, „a magyar néppárti delegáció szakmai sikere”. (Nyugat-európai néppárti EP-képviselőkkel beszélgetve nekünk is az a benyomásunk keletkezett, hogy a Fidesz képviselőit az EU különböző döntéshozatali intézményeiben kiemelkedő szakmai felkészültségű kollégáknak tartják, és a közös munka távolról sem olyan konfliktusos, mint amit az EPP-ben a Fidesz kizárása kapcsán kialakult vita sejtet.)

A Karácsony Ádám által jegyzett vélemény előkészítésében Dr. Pári András szociológus, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter volt osztályvezetője, a Kopp Mária Intézet kutatási vezetője, a PPKE oktatója,nyújtott szakmai segítséget, így abban hangsúlyosan érvényesültek a magyar családpolitika szempontjai is.

A rapportőr három témát emel ki a közel 70 pontot tartalmazó véleményből: komoly sikerként értékeli azt, hogy a bevezetőben is idézett passzusban sikerült a Régiók Bizottsága hivatalos véleményeként a képviselők többségével elfogadtatni, hogy a gyermekszülés későbbre halasztása problémát jelent, és végső soron ahhoz vezet, hogy

– ezt a jelenséget fertility gapnek, „termékenységi szakadéknak” nevezi a tudomány. Maga is meglepődött azon, hogy a véleményből nem került ki az a passzus, amely rögzíti: az elsődleges cél a termékenységi szakadék csökkentése, a gyermekvállalás – Magyarországon rengetegféle eszközzel végzett – ösztönzése, a migráció támogatására pedig csak ezt követően kerülhet sor, az európai gyermekek számának növelése a prioritás, nem az idegen népességek behozatala.

„Ezeket kint én soha nem hallom” – fogalmaz Karácsony Ádám, nem leplezve örömét afelett, hogy sikerült egy Európai Bizottsághoz kötődő szerv hivatalos véleményeként elfogadtatni a családbarát, migrációszkeptikus politikát. Szintén fontos elemként említi a rapportőr azt, hogy a véleménybe bekerült: „a családtervezés hosszú távra szól, ezért olyan stabil és proaktív politikára van szükség, amely magában foglalja a munka és a magánélet összeegyeztetését és az apák családi életben való részvételét”, valamint „meg kell könnyíteni, hogy az anyák a szülési szabadság után gyorsan és rugalmas feltételek mellett visszatérhessenek a munkaerőpiacra”.

Karácsony fontosnak tartja megjegyezni, hogy

bár ennek voltak ellenzői is. Emellett még két szimbolikus jelentőségű pontra hívja fel a figyelmet: egyrészt hivatalos véleményként fogadta el a Régiók Bizottsága azt, hogy „a helyi, őshonos és kis közösségek, valamint a nyelvi-kulturális alrégiók támogatása, megőrzése, fenntartása és védelme fontos annak érdekében, hogy a vidéki területek meg tudják tartani a helyi lakosságot”, másrészt pedig a dokumentum megpendíti, hogy a különféle szexuális kisebbségek emléknapja mellett az ENSZ-hez hasonlóan akár az Európai Unió is bevezethetné a Családok Európai Napját.

Voltak persze olyan próbálkozások is, amelyek egy furcsa feminista kiáltványt szerettek volna faragni a dokumentumból – érkezett például egy módosító indítvány, amely így szólt: „a tagállamoknak határozottan támogatniuk kell azokat a politikákat, amelyek előmozdítják a nők részvételét a mezőgazdasági tevékenységben (növénytermesztés, állattenyésztés és erdőgazdálkodás), mivel ez nélkülözhetetlen az elnéptelenedés sújtotta vagy fenyegette területek korfájának kiegyensúlyozásához”. Karácsony elárulja: a javaslat benyújtásakor nem egészen értette, az északi-tengeri halászhajókon látna-e szívesen több hölgyet a képviselőtársa, vagy az európai földeken szaladgáló traktorok nyergeiben.

A rapportőr úgy véli: az Európai Unió népességpolitikájában a családbarát politikusoknak

az idősek számának növekedésével egészen új gazdasági távlatok nyílnak meg a szolgáltató szektorban (a hívószó erre a silver economy, azaz „ezüstgazdaság”), és a népességpolitika középpontjában nem a gyermekszülés ösztönzésének, hanem az idősellátás megoldásának kell állnia. Szerinte ezért is fontos, hogy az Európai Bizottságot tanácsokkal ellátó Régiók Bizottsága hivatalos véleményét magyar rapportőr fogalmazhatta meg magyar szempontok alapján, és – néhány bizarr módosító indítvány beérkezése ellenére – a Bizottság el is fogadta azt családbarát, migrációkritikus, lokálpatrióta és heteronormatív elemeivel együtt.

A görbEUborka a Mandiner európai uniós történésekkel foglalkozó rovata. Pletykák, történeteket, elemzések, botrányok, hírek Brüsszelből, amik felrázhatják a magyar hétköznapokat is! A rovat összes cikkéért kattintson ide!