Minden ország máshogy tervezi a lakosság immunizálását

A Wiener Zeitung november 12-én megjelent cikke a különböző társadalmi csoportok COVID elleni beoltásának sorrendjével foglalkozik. Érdekes lehet figyelni, hogy más államok milyen stratégiai megfontolások mentén fogják felhasználni a kezdetben szűkösen rendelkezésre álló vakcinákat.

Gulyás Gergely csütörtökön jelentette be, hogy hazánk 6.5 millió egységnyi vakcinára jogosult, és hazánkban az oltás önkéntes és ingyenes lesz. Rudolf Anschober Ausztria egészségügyi minisztere 50 százalékos oltási arányt kíván elérni Ausztriában. Felmerül azonban az a kérdés, hogy kik kapják meg elsőként az koronavírus elleni oltást.

A Robert Koch Intézet ajánlására a német kormány az időseknek a kockázati csoportokba tartozóknak, orvosoknak és az ápolószemélyzetnek kívánja elsőként beadni a vakcinát. A cikk megjegyzi, hogy a „The Lancet” folyóirat szerint az Egyesült Királyság a kockázati csoportokat az első helyre helyezi. A cikk szerint Ausztria oltási stratégiájának hasonló megfontolásokon kell alapulnia.

Annak érdekében, hogy Ausztria elkerülje a fertőzöttek halálát és megakadályozza az egészségügyi rendszer összeomlását a rizikós csoportba tartozók illetve az egészségügyi alkalmazottakat szükséges immunissá tenni a Sars-CoV-2 ellen. Ezután következnek azok, akik szoros kontaktot tartanak más emberekkel, például a közlekedési vállalatok alkalmazottai. Mi történik azonban akkor, ha nem ez a legjobb módszer a koronavírus terjedésének ellenőrzésére és a járvány elleni küzdelemre?

Ez növelné a hatékonyságot, mivel a kapcsolattartás során nem tudták továbbadni a Covid-19-et. Amennyiben a fiatalok és a dolgozó emberek élveznek prioritást az oltás során az idősekkel szemben, akkor 70 százalékkel csökkenthet a halálozási arány, hiszen nagyobb immunitás érhető el oltási adagonként. Az influenza elleni oltási kampányok ezért egyre inkább a fiatalabb népcsoportokat, sőt a gyermekeket célozzák meg.

(Forrás: Wiener Zeitung)