Kínára tekintettel hirdetett nemzeti vészhelyzetet Donald Trump

Trump nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette a Kína és az Egyesült Államok közötti értékpapír-ügyleteket

Elnöki rendeletben hirdetett november 12-én nemzeti vészhelyzetet a regnáló amerikai elnök, Donald Trump. A Fehér Ház hivatalos weboldalán közzétett rendelet szövege szerint „a Kínai Népköztársaság tendenciózusan és egyre nagyobb mértékben törekszik az Egyesült Államok tőkeállományának kizsákmányolására abból a célból, hogy az ügyletekből saját bevételeit növelje, egyszersmind hadseregét és titkosszolgálatait fejlessze; mindez lehetővé teszi a Kínai Népköztársaság számára, hogy közvetlen fenyegetést jelentsen az Amerikai Egyesült Államok nemzetbiztonságára, tengerentúli haderejére.”

Trump a rendeletben részletezi Kína vélelmezett „munkamódszereit” is. Rámutat arra, hogy

– ebből kiindulva pedig reális azt feltételezni, hogy a kínai privátcégek ténylegesen hadászati célokat is szolgálnak. 

Ahogy az a rendeletben is áll, az Egyesült Államok számára kockázatot az jelent, hogy ezek a kínai cégek hagyományos kapitalista modell szerint, jellemzően részvénytársasági formában működnek. Ez pedig azt jelenti, hogy a kínai részvények nyilvános értékpapír-kereskedésen keresztül az amerikai tőkepiacra is bekerülhetnek. 

Ha pedig ez megtörténik, onnantól kezdve a részvényekkel vagy egyéb értékpapírokkal való kereskedés szabályaiból következően ugyanígy

– például csereügyletek útján. Mindebből a regnáló elnök azt a következtetést vonja le, hogy ily módon valósulhat meg amerikai tőkéből a kínai haderőfejlesztés és hírszerzés.

A fentiekre tekintettel Donald Trump rendelete korlátozza a megengedhető értékpapírügyleteket oly módon, hogy definiálja a „kínai kommunista hadászati vállalat” kategóriáját, kizárva az annak minősülő cégeket az értékpapír-kereskedésből. Ezen túlmenően

Újabb epizód az USA-Kína kereskedelmi háborúban?

A 2021. január 11-én hatályba lépő tilalmak jellemzően a "feketelistás" cégekre vonatkoznak. Ide tartozik például a Huawei, a China Telecom Corp, a China Mobile - mind olyan cégek, amelyek jelenleg is több milliárd dollárral vannak jelen a New York-i tőzsdén. 

Az ügy hivatalos háttere még 2019-re nyúlik vissza, amikor a Huawei azért került reflektorfénybe, mert a vádak szerint üzleti titkokat lopott a T-Mobile-tól, és egyéb egyesült államokbeli cégtől. 2019 júniusa óta a Huawei és a szintén kínai illetőségű ZTE nemzetbiztonsági kockázatként szerepel az amerikai hatóságok előtt.

A Forbes értesülései szerint a nemzeti vészhelyzet kihirdetésével egyidejűleg a listázott cégek részvényei szemmel látható zuhanásba kezdtek (a China Mobile 4, a China Telecom 5 százalékot esett).

Az elnöki rendelet eszköz is lehet a Bidenék elleni harchoz

Minderre Trumpnak azért is lehet szüksége, mert jelenleg kétfrontos háborút vív a Biden-stábbal: a választások megóvásán túlmenően

Egy 2009-ben a Pulitzer-díjat is elnyerő floridai tényellenőrző szervezet (fact checker), a Politifact 2019-es kutatása által is elismert módon Biden ugyanis valóban tett utazásokat kormányzati gépen a 2010-es évek elején Kínába, amelynek nyomán etikailag kifogásolható ügyletek jöttek létre Bidenék és Kína között. 

Megjegyzésképpen: a FoxNews által is átvett információk szerint Biden 1.5 milliárd dolláros üzletet kötött a Kínai Népköztársaság nevében eljáró Bank of Chinával, amelyet a Politifact ugyan kétségesnek tart; azt azonban Hunter Biden ügyvédjének nyilatkozatai alapján konklúzióként elfogadja, hogy 4.2 millió dollárnyi összeg erejéig az állítások megalapozottak lehetnek.

A fentebb összefoglalt elnöki rendelet szövege tehát erősen arra enged következtetni, hogy

A nemzeti vészhelyzet közel korlátlan jogosítványokat ad az elnök kezébe

A fenti szabályok, célkitűzések ugyanis visszaköszönnek abban az elnöki levélben is, amelyet Trump a Képviselőház és a Szenátus elnökéhez intézett.

Erre azért van szükség, mert az Egyesült Államokban

Az elnöknek ugyanakkor az általa kihirdetett nemzeti vészhelyzet keretei között közel korlátlan mozgástere van. 

Ennek oka, hogy az eredeti szabályok szerint a Szenátus úgy nevezett jogalkotási vétót (legislative veto) emelhetett az elnök intézkedései ellen. Ezt a jogintézményt azonban 1983-ban a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek minősítette; így szakértők szerint – hacsak nem sikerül a Szenátusban közel teljes konszenzussal megtámadni a vitatott elnöki intézkedést – az elnök belátására van bízva, hogy hogyan és milyen terjedelemben él kiterjesztett jogaival.

Az amerikai elnökök rendszeresen hirdetnek nemzeti vészhelyzetet

Erre egyébként az elnöknek a nemzeti vészhelyzetről szóló törvény (National Emergencies Act) által meghatározott keretek között párhuzamosan több tárgykörre vonatkozóan is lehetősége van. 

Így történhetett meg, hogy a Gerald Ford elnök nevéhez fűződő National Emergencies Act 1976-os megalkotása óta

A legrégebbre visszanyúló, ma is joghatást kifejtő nemzeti vészhelyzetet 1979-ben hirdette ki Jimmy Carter az iráni túszdráma kapcsán, célja pedig az volt, hogy befagyassza az iráni kormányzat egyesült államokbeli érdekeltségeit.

Dobozi Gergely