Iráni tanácsadó: Háborút robbanthat ki a Közel-Keleten egy amerikai támadás Irán ellen

2020. november 19. 14:32

„Nem örülünk sem válságnak, sem háborúnak. Nem akarunk háborút. Ugyanakkor nem is akarunk tárgyalásokat folytatni pusztán a tárgyalások kedvéért” – hangoztatta Hosszein Degán.

2020. november 19. 14:32

„Háborút robbanthat ki a Közel-Keleten egy esetleges amerikai támadás Irán ellen Donald Trump elnökségének végnapjaiban” – jelentette ki Hosszein Degán, Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjének tanácsadója csütörtökön.

A politikus, aki a 2021-es iráni elnökválasztás egyik lehetséges jelöltje lehet, az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: „Nem örülünk sem válságnak, sem háborúnak. Nem akarunk háborút. Ugyanakkor nem is akarunk tárgyalásokat folytatni pusztán a tárgyalások kedvéért” – hangoztatta. A 63 éves tanácsadó az interjúban nacionalistaként jellemezte magát nem hagyományos politikai hozzáállással. Degán korábban az iráni Forradalmi Gárda légierejét vezette, majd Haszan Róháni elnöksége alatt védelmi miniszterként szolgált. Az AP fontosnak tartotta kiemelni, hogy a volt dandártábornok meglátásai sokban tükrözik a keményvonalas Hamenei véleményét.

A Nyugattal folytatandó tárgyalásokról például Degán kijelentette, hogy nem terjedhetnek ki az ország ballisztikusrakéta-programjára, mivel ez elrettentésül szolgál Teherán ellenségeivel szemben. „Az iszlám köztársaság nem fogja megvitatni védelmi képességeit (...) senkivel, semmilyen körülmények között” – jelentette ki.  Degán egyben figyelmeztetett, hogy a Trump fennmaradó hivatali idejében végrehajtott bármilyen korlátozott, taktikai csapás szabályos háborúvá fajulhat. „Minden bizonnyal egy ilyen átfogó válságot nem tudna elviselni az Egyesült Államok, a térség, de a világ sem” – tette hozzá. Egyben figyelmeztetett Izrael növekvő jelenlétére is a régióban, amely szerinte stratégiai hibává válhat.

A zsidó állam ugyanis nemrég rendezte kapcsolatait az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel.

Kiterjedt frontot nyit. Képzeljék csak el, minden izraeli célponttá válhat bármely bázison Izrael-ellenes csoportok számára” – hangsúlyozta. Degán kiemelte azt is, hogy Irán célja továbbra is az amerikai csapatok kiszorítása a térségből, bosszúból az amerikai dróncsapásban megölt Kászem Szulejmániért, az iráni Forradalmi Gárda befolyásos külföldi műveleti főnökének januári meggyilkolásáért. Az iráni Forradalmi Gárda csütörtökön közölte, hogy helikopterek, drónok, illetve rakétavetők hordozására képes hadihajót bocsájtottak vízre Iránban. A harcokban elesett Abdollah Rudaki haditengerészeti parancsnokról elnevezett hajóról készült képeken látható volt, hogy egy helikopter mellett felszíni és légi célpontok elleni rakétákkal, illetve fedélzeti géppuskákkal van felfegyverezve. A fedélzeten a Forradalmi Gárda haditengerészeti erői által gyakran használt négy kisebb rohamcsónak is volt.   

A gárda tájékoztatása szerint a hajó 150 méter hosszú. Fedélzetén nincs felszállópálya, csak helikopter-leszállóhely. Ali Reza Tangsziri ellentengernagy, az iráni Forradalmi Gárda haditengerészetének vezetője nyilatkozatában arra utalt, hogy csapatai ki akarják terjeszteni járőrtevékenységüket a Perzsa-öblön túlra. „Jogunkban áll jelen lenni és küldetéseket végrehajtani az Indiai-óceánon” – hangoztatta Tangsziri. Rendes esetben a gárda fedi le a Perzsa-öböl térségét, míg az iráni haditengerészet folytat járőrtevékenységet az Ománi-öbölben, illetve azon túl.

(MTI)

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Tóth Zoltán
2020. november 19. 23:01
Kicsit elmélkedjünk ezen a metakommunikatívan is meglehetősen beszédes beszámolón. Hosszein Degán volt dandártábornok, jelenleg tanácsadó, kinek meglátásai sokban tükrözik Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője, a keményvonalas Ali Hamenei ajatollah véleményét, s aki önmagát nacionalistaként (korábban lehetett olyan iráni elemzői tudósításról olvasni, mely épp erre a jelenségre, az iszlamizmus átváltásáról nacionalizmusra tudósított) jellemezte, nem hagyományos politikai hozzáállással (!) a következőket nyilatkozta: "Háborút robbanthat ki a Közel-Keleten egy esetleges amerikai támadás Irán ellen Donald Trump elnökségének végnapjaiban" Tehát 1. Irán is észleli ennek jeleit, 2. Irán is kalkulál effélével, 3. Irán is háborúzni szeretne, 4. ad abszurdum, netán ekként üzennek (Irán által mondjuk Putyin), hogy támadjatok, ha mertek (mivel megegyeztek volna a háttérben, cserébe az orosz terjeszkedésért - kommentem például itt: https://magyarnarancs.hu/kulpol/nem-lehet-azt-mondani-hogy-varatlan-volt-134912#kommentek )? "Nem örülünk sem válságnak, sem háborúnak. Nem akarunk háborút. Ugyanakkor nem is akarunk tárgyalásokat folytatni pusztán a tárgyalások kedvéért (...) Az iszlám köztársaság nem fogja megvitatni védelmi képességeit (...) senkivel, semmilyen körülmények között (...) Minden bizonnyal egy ilyen átfogó válságot nem tudna elviselni az Egyesült Államok, a térség, de a világ sem" Ergo sz@r ügy, de mi elszántak vagyunk, és készek a háborúra, hiába is tárgyalnátok? Sajnos az elmúlt évek elhibázott diplomáciájának (egyúttal az oroszok - és csatlósaik, így a magyarok - hathatós közreműködésének) köszönhetően Irán feltételezhetően atomfegyverének előállítására válhatott képessé (kommentem itt: https://hvg.hu/vilag/20190617_Iran_tiz_napon_belul_fel_fogja_rugni_az_atomalkut#article-comments ), ekként pedig a fogadkozásai mostanra már hiteltelenek és megbízhatatlanok. Észre kellene venni, hogy ez a történet egy olyan "visszafordíthatatlan folyamattá" vált, mely a globális diplomáciát, így az Amerikai Egyesült Államokat is (legyen bárki az elnökük) előre kötött pályára tereli, hiszen szembeállítva Észak-Korea rezsimjével, mely Kína csatlósaként leginkább a Koreai-félsziget újraegyesítésében érdekelt (kommentem itt: https://hvg.hu/tudomany/20190723_tengeralattjaro_kim_dzsongun_ballisztikus_raketa#article-comments ), miközben egy kommunikációs csatornát képez az USA felé, Irán jóval kiterjedtebb, mondhatni univerzális változásokban érdekelt, prioritásként deklarálva készségét egy világégésre (ráadásul Irán "megregulázása" Kína figyelmeztetéseként is kínálkozhat). Izrael kapcsán: "Kiterjedt frontot nyit. Képzeljék csak el, minden izraeli célponttá válhat bármely bázison Izrael-ellenes csoportok számára" Tehát megjelölte a legfőbb célpontját (persze ez eddig sem volt titok), melyre válaszul azonnal lecsap (kommentjeim itt: https://magyarnarancs.hu/lokal/izrael-legicsapasokat-hajtott-vegre-ismet-gazaban-valaszul-gyujtoleggombokre-es-raketakra-132724#kommentek )? "Jogunkban áll jelen lenni és küldetéseket végrehajtani az Indiai-óceánon" Azaz készülnek gyakorlatilag is kiterjeszteni a frontot, előrelépve fokozni a feszültséget (emelni tétet), terjeszteni az ellenállást? Vajon mit reagálhat erre az USA (legyen bárki is a vezetője, feltéve, hogy nem süllyed eleve káoszba, látva az aktuális helyzetét - kommentem itt: https://magyarnarancs.hu/kulpol/trump-meg-odacsapott-volna-irannak-de-tanacsadoi-lebeszeltek-terverol-134990#kommentek + https://hvg.hu/vilag/20201118_iran_visszaterne_az_atomalkuhoz_biden#article-comments )? Vajon miként reagálhatnak erre a globális szereplők, államok, azok szerveződései (EU, NATO, ENSZ), vagy épp a magánszektor, a "nagytőke" (a nemzetközileg mind átfogóbban kiépülő, terjeszkedő magánszektor számára szintén fölösleges akadályt és rizikót képeznek az eféle problémaforrások)? Meddig tűrhető, tartható fenn egy ilyen helyzet? Az iráni vezetés által nyilvánosan megszólított másik fél reakciójának mérlegeléseként (hivatkozva a korábbi hozzászólásaimra: https://magyarnarancs.hu/kulpol/trump-elismerte-hogy-biden-nyerte-a-valasztast-134959#kommentek + https://hvg.hu/vilag/20201114_Motoros_ugynokok_likvidaltak_az_alKaida_masodik_szamu_vezetojet#article-comments + https://magyarnarancs.hu/kulpol/megvan-ki-lesz-joe-biden-kabinetfonoke-134867 ), vajon ezek után maradt-e bármiféle választása az USA-nak (arcvesztés nélkül), mint a támadás (legyen bármilyen vezetése is)? Ráadásul a regnáló elnök köre felől folyamatosan észlelhető fejlemények - a sokszor semmitmondó, "altató", tessék-lássék maszatoló híreszteltekkel ellentétben - szintén készülődésre utalnak. Felidézve az utóbbi éveket: lehetséges-e, remélhető-e egy belülről kiinduló változás (társadalmi lázadás, forradalom) Iránban, melynek nyomán gyökeres fordulat valószínűsíthető? Szerintem erre alig van esély, eddig rendre minden eféle próbálkozást szisztematikusan elnyomtak, visszavertek, aktuálisan a koronavírus-világjárvány sem volt képes a jelek szerint térdre kényszeríteni a hatalom birtokosait. Nemzetközileg (globálisan) "beakadt a lánc", az eddigi főmachinátorok manipuláiói kifulladva félresiklottak, mindinkább elszabadulva a befolyásuk alól, ráadásul hiába reménykednének sokan az "űrfölény" dominanciájában (melyben mindinkább a magánipar viszi a prímet, előrejelezve a jövőbeli tendenciát), amellett, hogy ezen a téren is látványosan tör előre számtalan náció, megállapítható, a földi eseményekben még nem bírhat meghatározó, domináns ráhatással (talán épp egy újabb világégés adhatja meg a tudomány számára szükséges impulzust és terepet, annak még futurisztikusabb fejlődéséhez) - vagyis egyelőre még itt kell döntésre jutnunk. Tehát ideje észrevenni, szinte minden állam valamint regionális- vagy világszerveződéseik, továbbá az államoktól független, internacionalista magánszektor kerültek egy közös platformra: bár nem egyező irányultsággal, de valamennyien a helyzet késedelem nélküli, egyértelmű eldöntésében érdekeltek. Maradt tehát a lényegi kérdés: vajon blöffnek tekintsük a világsajtóban zajló üzengetést, vagy halálkomoly prognózisnak? A válaszom röviden: ebből bizony háború lesz!
jóember
2020. november 19. 14:56
Az Irán elleni támadás már régen benne van az amerikai közbeszédben, többször utaltak már rá félmondatokban, de hogy, miért azt soha nem magyarázta meg senki. Talán csak magáért a háború kedvéért? Ki tudja. Trump ebben a pár hónapban, amíg még elnök, remélhetöleg el lesz foglalva a pereskedéssel és nem kezd el háborúzni. Erről az Irán elleni háborúról a fiatalabb Buss idején hallottam egy videóban, abban is ilyen sejtelmesen beszéltek, "hogy lehet, hogy bemegyünk Iránba", de ez még az öbölháború előtt volt. Rejtély, hogy mit akarnak, de amilyen barmok még meg teszik.
civis72
2020. november 19. 14:44
kezdődik a demokrácia
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!