Iráni tanácsadó: Háborút robbanthat ki a Közel-Keleten egy amerikai támadás Irán ellen

Kicsit elmélkedjünk ezen a metakommunikatívan is meglehetősen beszédes beszámolón. Hosszein Degán volt dandártábornok, jelenleg tanácsadó, kinek meglátásai sokban tükrözik Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője, a keményvonalas Ali Hamenei ajatollah véleményét, s aki önmagát nacionalistaként (korábban lehetett olyan iráni elemzői tudósításról olvasni, mely épp erre a jelenségre, az iszlamizmus átváltásáról nacionalizmusra tudósított) jellemezte, nem hagyományos politikai hozzáállással (!) a következőket nyilatkozta: "Háborút robbanthat ki a Közel-Keleten egy esetleges amerikai támadás Irán ellen Donald Trump elnökségének végnapjaiban" Tehát 1. Irán is észleli ennek jeleit, 2. Irán is kalkulál effélével, 3. Irán is háborúzni szeretne, 4. ad abszurdum, netán ekként üzennek (Irán által mondjuk Putyin), hogy támadjatok, ha mertek (mivel megegyeztek volna a háttérben, cserébe az orosz terjeszkedésért - kommentem például itt: https://magyarnarancs.hu/kulpol/nem-lehet-azt-mondani-hogy-varatlan-volt-134912#kommentek )? "Nem örülünk sem válságnak, sem háborúnak. Nem akarunk háborút. Ugyanakkor nem is akarunk tárgyalásokat folytatni pusztán a tárgyalások kedvéért (...) Az iszlám köztársaság nem fogja megvitatni védelmi képességeit (...) senkivel, semmilyen körülmények között (...) Minden bizonnyal egy ilyen átfogó válságot nem tudna elviselni az Egyesült Államok, a térség, de a világ sem" Ergo sz@r ügy, de mi elszántak vagyunk, és készek a háborúra, hiába is tárgyalnátok? Sajnos az elmúlt évek elhibázott diplomáciájának (egyúttal az oroszok - és csatlósaik, így a magyarok - hathatós közreműködésének) köszönhetően Irán feltételezhetően atomfegyverének előállítására válhatott képessé (kommentem itt: https://hvg.hu/vilag/20190617_Iran_tiz_napon_belul_fel_fogja_rugni_az_atomalkut#article-comments ), ekként pedig a fogadkozásai mostanra már hiteltelenek és megbízhatatlanok. Észre kellene venni, hogy ez a történet egy olyan "visszafordíthatatlan folyamattá" vált, mely a globális diplomáciát, így az Amerikai Egyesült Államokat is (legyen bárki az elnökük) előre kötött pályára tereli, hiszen szembeállítva Észak-Korea rezsimjével, mely Kína csatlósaként leginkább a Koreai-félsziget újraegyesítésében érdekelt (kommentem itt: https://hvg.hu/tudomany/20190723_tengeralattjaro_kim_dzsongun_ballisztikus_raketa#article-comments ), miközben egy kommunikációs csatornát képez az USA felé, Irán jóval kiterjedtebb, mondhatni univerzális változásokban érdekelt, prioritásként deklarálva készségét egy világégésre (ráadásul Irán "megregulázása" Kína figyelmeztetéseként is kínálkozhat). Izrael kapcsán: "Kiterjedt frontot nyit. Képzeljék csak el, minden izraeli célponttá válhat bármely bázison Izrael-ellenes csoportok számára" Tehát megjelölte a legfőbb célpontját (persze ez eddig sem volt titok), melyre válaszul azonnal lecsap (kommentjeim itt: https://magyarnarancs.hu/lokal/izrael-legicsapasokat-hajtott-vegre-ismet-gazaban-valaszul-gyujtoleggombokre-es-raketakra-132724#kommentek )? "Jogunkban áll jelen lenni és küldetéseket végrehajtani az Indiai-óceánon" Azaz készülnek gyakorlatilag is kiterjeszteni a frontot, előrelépve fokozni a feszültséget (emelni tétet), terjeszteni az ellenállást? Vajon mit reagálhat erre az USA (legyen bárki is a vezetője, feltéve, hogy nem süllyed eleve káoszba, látva az aktuális helyzetét - kommentem itt: https://magyarnarancs.hu/kulpol/trump-meg-odacsapott-volna-irannak-de-tanacsadoi-lebeszeltek-terverol-134990#kommentek + https://hvg.hu/vilag/20201118_iran_visszaterne_az_atomalkuhoz_biden#article-comments )? Vajon miként reagálhatnak erre a globális szereplők, államok, azok szerveződései (EU, NATO, ENSZ), vagy épp a magánszektor, a "nagytőke" (a nemzetközileg mind átfogóbban kiépülő, terjeszkedő magánszektor számára szintén fölösleges akadályt és rizikót képeznek az eféle problémaforrások)? Meddig tűrhető, tartható fenn egy ilyen helyzet? Az iráni vezetés által nyilvánosan megszólított másik fél reakciójának mérlegeléseként (hivatkozva a korábbi hozzászólásaimra: https://magyarnarancs.hu/kulpol/trump-elismerte-hogy-biden-nyerte-a-valasztast-134959#kommentek + https://hvg.hu/vilag/20201114_Motoros_ugynokok_likvidaltak_az_alKaida_masodik_szamu_vezetojet#article-comments + https://magyarnarancs.hu/kulpol/megvan-ki-lesz-joe-biden-kabinetfonoke-134867 ), vajon ezek után maradt-e bármiféle választása az USA-nak (arcvesztés nélkül), mint a támadás (legyen bármilyen vezetése is)? Ráadásul a regnáló elnök köre felől folyamatosan észlelhető fejlemények - a sokszor semmitmondó, "altató", tessék-lássék maszatoló híreszteltekkel ellentétben - szintén készülődésre utalnak. Felidézve az utóbbi éveket: lehetséges-e, remélhető-e egy belülről kiinduló változás (társadalmi lázadás, forradalom) Iránban, melynek nyomán gyökeres fordulat valószínűsíthető? Szerintem erre alig van esély, eddig rendre minden eféle próbálkozást szisztematikusan elnyomtak, visszavertek, aktuálisan a koronavírus-világjárvány sem volt képes a jelek szerint térdre kényszeríteni a hatalom birtokosait. Nemzetközileg (globálisan) "beakadt a lánc", az eddigi főmachinátorok manipuláiói kifulladva félresiklottak, mindinkább elszabadulva a befolyásuk alól, ráadásul hiába reménykednének sokan az "űrfölény" dominanciájában (melyben mindinkább a magánipar viszi a prímet, előrejelezve a jövőbeli tendenciát), amellett, hogy ezen a téren is látványosan tör előre számtalan náció, megállapítható, a földi eseményekben még nem bírhat meghatározó, domináns ráhatással (talán épp egy újabb világégés adhatja meg a tudomány számára szükséges impulzust és terepet, annak még futurisztikusabb fejlődéséhez) - vagyis egyelőre még itt kell döntésre jutnunk. Tehát ideje észrevenni, szinte minden állam valamint regionális- vagy világszerveződéseik, továbbá az államoktól független, internacionalista magánszektor kerültek egy közös platformra: bár nem egyező irányultsággal, de valamennyien a helyzet késedelem nélküli, egyértelmű eldöntésében érdekeltek. Maradt tehát a lényegi kérdés: vajon blöffnek tekintsük a világsajtóban zajló üzengetést, vagy halálkomoly prognózisnak? A válaszom röviden: ebből bizony háború lesz!

Az Irán elleni támadás már régen benne van az amerikai közbeszédben, többször utaltak már rá félmondatokban, de hogy, miért azt soha nem magyarázta meg senki. Talán csak magáért a háború kedvéért? Ki tudja. Trump ebben a pár hónapban, amíg még elnök, remélhetöleg el lesz foglalva a pereskedéssel és nem kezd el háborúzni. Erről az Irán elleni háborúról a fiatalabb Buss idején hallottam egy videóban, abban is ilyen sejtelmesen beszéltek, "hogy lehet, hogy bemegyünk Iránba", de ez még az öbölháború előtt volt. Rejtély, hogy mit akarnak, de amilyen barmok még meg teszik.

kezdődik a demokrácia