A törvényszék 1945. október 18. és 1946. október 1. között 218 tárgyalási napon, 407 ülést tartott, mely alatt kihallgattak 236 tanút és 300 000 esküvel hitelesített írásbeli vallomást tanulmányoztak át.
1945. november 20-án vette kezdetét a nürnbergi per, mely során a – Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott – Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött náci Németország 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének felelősségét vizsgálta a második világháború rémtetteiben – számolt be a Rubicon.
A törvényszék 218 tárgyalási napon, 407 ülést tartott, mely alatt kihallgattak 236 tanút és 300 000 esküvel hitelesített írásbeli vallomást tanulmányoztak át. A vádlók 2630, a védők 2700 dokumentumot nyújtottak be. A jegyzőkönyvek – 16 000 oldalon – 4 milliónál is több szót tartalmaztak. Összesen több mint 200 tonna papírt használtak fel, valamint 27 000 méter szalagot és 7000 lemezt a hangok rögzítésére. 7000 fényképfelvétel készült. Az összes dokumentumot 22 vaskos kötetben 14 638 oldalon tették közzé az úgynevezett „Kék kötetekben”.
A náci Németország háborús bűnösei esetében többdszörösen is problematikus volt a felelősségre vonás 1945 őszén. A szövetségesek a jogi akadályok elhárítása végett 1945 augusztusában kiadták a Londoni Chartát, mely a büntetendő cselekményeket négy kategóriába sorolta: béke elleni, emberiesség elleni, háborús bűntettek, valamint az előző három elkövetésére irányuló összeesküvés. Az eljárás ezen vádakra épülve indult meg, bár aránylag kevés személyt sikerült vád alá helyezni, hisz ekkora a legtöbb náci vezető (köztük a per egyik elítéltje, Martin Bormann) már vagy halott volt, vagy elmenekült Dél-Amerikába.
A „nürnbergi elvek" alapján a második világháborút követően még egy pert rendeztek. A Tokióban létrehozott Távol-keleti Nemzetközi Katonai Törvényszék 1946. május 3. és 1948. november 12. között huszonnyolc magas rangú és rendfokozatú japán politikus és katona felett ítélkezett. A perekben hét halálos ítéletet hoztak, és nem mentettek fel senkit, így a nürnbergi per ennél jóval „enyhébbnek” számított.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Berlin új döntése komoly kérdéseket vet fel a személyes szabadságjogok és a német vezetés terveit illetően.
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Csúnyán megemelkedett az üzemanyag ára.
A német kormányszóvivő már arról beszélt, hogy migránsok befogadása helyett helyben kell segíteni.
A német lap szerint Közép-Európa, így hazánk is vezető szerephez juthat ebben az energetikai fordulatban.
Húsvétvasárnap délután megnyitja kapuit a Gellért-hegy ékköve. A 2020 óta zajló nagyszabású rekonstrukció után a Citadella modern közösségi térként született újjá. Kövesse nálunk az ünnepséget és a miniszterelnöki beszédet!
