Hetvenöt éve kezdődött el a nürnbergi per

1945. november 20-án vette kezdetét a nürnbergi per, mely során a – Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott – Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött náci Németország 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének felelősségét vizsgálta a második világháború rémtetteiben – számolt be a Rubicon.

A törvényszék 218 tárgyalási napon, 407 ülést tartott, mely alatt kihallgattak 236 tanút és 300 000 esküvel hitelesített írásbeli vallomást tanulmányoztak át. A vádlók 2630, a védők 2700 dokumentumot nyújtottak be. A jegyzőkönyvek – 16 000 oldalon – 4 milliónál is több szót tartalmaztak. Összesen több mint 200 tonna papírt használtak fel, valamint 27 000 méter szalagot és 7000 lemezt a hangok rögzítésére. 7000 fényképfelvétel készült. Az összes dokumentumot 22 vaskos kötetben 14 638 oldalon tették közzé az úgynevezett „Kék kötetekben”.

A náci Németország háborús bűnösei esetében többdszörösen is problematikus volt a felelősségre vonás 1945 őszén. A szövetségesek a jogi akadályok elhárítása végett 1945 augusztusában kiadták a Londoni Chartát, mely a büntetendő cselekményeket négy kategóriába sorolta: béke elleni, emberiesség elleni, háborús bűntettek, valamint az előző három elkövetésére irányuló összeesküvés. Az eljárás ezen vádakra épülve indult meg, bár aránylag kevés személyt sikerült vád alá helyezni, hisz ekkora a legtöbb náci vezető (köztük a per egyik elítéltje, Martin Bormann) már vagy halott volt, vagy elmenekült Dél-Amerikába. 

A „nürnbergi elvek" alapján a második világháborút követően még egy pert rendeztek. A Tokióban létrehozott Távol-keleti Nemzetközi Katonai Törvényszék 1946. május 3. és 1948. november 12. között huszonnyolc magas rangú és rendfokozatú japán politikus és katona felett ítélkezett. A perekben hét halálos ítéletet hoztak, és nem mentettek fel senkit, így a nürnbergi per ennél jóval „enyhébbnek” számított.