Bírálták a fehérorosz jogi helyzetet az ENSZ-ben

Nyugati országok felszólították Fehéroroszországot hétfőn az ENSZ emberi jogi tanácsának ülésén, hogy hagyjon fel a békés tüntetők elleni fellépésével, engedje szabadon a „politikai foglyokat” és bocsátkozzon demokratikus párbeszédbe az ellenzékkel, csaknem három hónappal a vitatott elnökválasztás után.

A fehérorosz rohamrendőrség vasárnap figyelmeztető lövéseket adott le a levegőbe, villanógránátokat vetett be, és több mint 300 embert vett őrizetbe elrettentés gyanánt azzal a több tízezer tiltakozóval szemben, aki a fővároson, Minszken átvonulva követelte Aljakszandr Lukasenka elnök lemondását.

Az ENSZ emberi jogi tanácsa hétfőn a valamennyi ENSZ-tagállamra kiterjedő általános időszakos felülvizsgálat részeként megvizsgálta az emberi jogok helyzetét Fehéroroszországban. Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Svájc és az Egyesült Államok a tüntetéseken őrizetbe vett emberek szabadon engedésére, illetve a kínzásokról szóló széles körben elterjedt állítások kivizsgálására szólított fel.

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint „elcsalták” a belarusz választást

Az augusztus 9-i (fehéroroszországi) elnökválasztást elcsalták – jelentette ki Genfben Andrew Bremberg, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete.

– mondta Bremberg, aki felszólította a hatóságokat, hogy „tanúsítsanak önmérsékletet, és bocsátkozzanak igazi párbeszédbe a fehérorosz civil társadalommal”.

Felszólalt az ülésen Juri Ambrazevics, Fehéroroszország ENSZ-hez akkreditált nagykövete is, aki azt mondta, hogy országa „rendelkezik a szükséges eszközökkel, amelyekkel képesek békésen helyreállítani a stabilitást a társadalomban”. „Meggyőződésünk, hogy csakis tiszteletteljes párbeszéden keresztül, külföldi nyomás, zsarolás és feltételek nélkül lehetséges valódi előrelépést elérni” – tette hozzá.

Németország nagykövete, Michael Freiherr von Ungern-Sternberg felszólította Fehéroroszországot, hogy folytasson le független vizsgálatot a kínzásokról és egyéb rossz bánásmódokról szóló állítások kivizsgálására. Francois Rivasseau, Franciaország nagykövete pedig arra szólította fel Fehéroroszországot, hogy tartson „szabad és tisztességes választásokat a nemzetközi szabványokkal összhangban”.

Hétről hétre hatalmas tömegek követelik az államfő távozását

Az augusztus 9-i fehéroroszországi elnökválasztás óta – amelyen a hivatalos eredmények szerint Lukasenkát a voksok több mint 80 százalékával hatodszor választották elnökké – hétről hétre hatalmas tömegek követelik az államfő távozását, ő azonban nem hajlandó erre. Az ellenzék a nyugati országokkal együtt csalásnak tartja az elnökválasztás hivatalosan közölt eredményét.

Lukasenka a múlt héten részlegesen lezáratta az ország nyugati határait, leváltotta a belügyminisztert és kijelentette, hogy ha bármelyik tüntető kezet emel a rendvédelmi erőkre, „az a legkevesebb, hogy kéz nélkül marad”. Magas rangú rendőri vezetők kijelentették, hogy szükség esetén készek tűzfegyvert is bevetni a tüntetők ellen.

(MTI)

Címlapképen: A fehérorosz elnökválasztás eredménye és az azt követő tüntetés során történt erőszakos rendőri beavatkozás elleni tiltakozás résztvevői Minszkben 2020. augusztus 16-án. Fotó: MTI/EPA/Jauhen Jercsak