Két számmal leírható a teljes EU-s gazdaság: egyik tragikusabb, mint a másik
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
A szigorú járványügyi intézkedések – így többek között a kijárási korlátozások és az iskolák bezárása – szoros kapcsolatot mutatnak a gazdaság visszaesésével. Vonnák Balázs közgazdász, az MNB Tanszék mesteroktatója a korlátozások reálgazdasági hatásait elemezte.
A szerző a koronavírus-járvány első hullámában bevezetett intézkedések szigora, illetve az európai országok második negyedéves GDP-adatai közötti összefüggéseket tárta fel. A korlátozások intenzitásának megállapításához az Oxfordi Egyetem úgynevezett „szigorúsági mutatóját” hívta segítségül. Ez az index az egyes országokat a bevezetett járványügyi intézkedések – így például az iskolabezárások, kijárási és utazási korlátozások – szigora alapján egy 0-tól 100-ig terjedő skálán helyezte el.
A gazdasági és járványügyi adatok összevetése alapján kijelenthető, hogy
Európában ugyanis a szigorúsági mutató 10 pontos növekedése megközelítőleg 2 százalékponttal nagyobb GDP-veszteséggel párosult.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy minden országban ugyanazt az általános együttmozgást figyelhetjük meg a gazdaság visszaesése, illetve a bevezetett korlátozások között. Így például Spanyolországban és az Egyesült Királyságban a gazdaság visszaesése jóval nagyobb volt annál, mint ami a korlátozások és a GDP közötti kapcsolatból következne. Az Egyesült Királyságban közel 10 százalékponttal több GDP hiányzott a második negyedévben, mint a hozzá hasonló intenzitású korlátozást bevezető államokban.
Amennyiben az Oxfordi Egyetem indexének egyes komponenseit, vagyis a különböző részintézkedéseket összevetjük, akkor egyértelművé válik, hogy mely korlátozások mozogtak leginkább együtt a gazdasági adatokkal.
míg a be- és kiutazási korlátozások, valamint a gyülekezési korlátozások elenyésző vagy semmilyen kapcsolatot nem mutatnak a gazdaság visszaesésével.