Cikkajánló: Együttmozgás figyelhető meg a gazdasági visszaesés és a járványügyi korlátozások között

A szerző a koronavírus-járvány első hullámában bevezetett intézkedések szigora, illetve az európai országok második negyedéves GDP-adatai közötti összefüggéseket tárta fel. A korlátozások intenzitásának megállapításához az Oxfordi Egyetem úgynevezett „szigorúsági mutatóját” hívta segítségül. Ez az index az egyes országokat a bevezetett járványügyi intézkedések – így például az iskolabezárások, kijárási és utazási korlátozások – szigora alapján egy 0-tól 100-ig terjedő skálán helyezte el. 

A gazdasági és járványügyi adatok összevetése alapján kijelenthető, hogy

Európában ugyanis a szigorúsági mutató 10 pontos növekedése megközelítőleg 2 százalékponttal nagyobb GDP-veszteséggel párosult. 

Mindez persze nem jelenti azt, hogy minden országban ugyanazt az általános együttmozgást figyelhetjük meg a gazdaság visszaesése, illetve a bevezetett korlátozások között. Így például Spanyolországban és az Egyesült Királyságban a gazdaság visszaesése jóval nagyobb volt annál, mint ami a korlátozások és a GDP közötti kapcsolatból következne. Az Egyesült Királyságban közel 10 százalékponttal több GDP hiányzott a második negyedévben, mint a hozzá hasonló intenzitású korlátozást bevezető államokban. 

Amennyiben az Oxfordi Egyetem indexének egyes komponenseit, vagyis a különböző részintézkedéseket összevetjük, akkor egyértelművé válik, hogy mely korlátozások mozogtak leginkább együtt a gazdasági adatokkal.

míg a be- és kiutazási korlátozások, valamint a gyülekezési korlátozások elenyésző vagy semmilyen kapcsolatot nem mutatnak a gazdaság visszaesésével.