Boualem Sansal Die Weltnek adott interjújában a politikai iszlám, az iszlám hit és a Nyugat társadalmainak kölcsönhatásáról beszélt. Kritikai észrevételei arra hivatottak rádöbbenteni az olvasót, hogy a Nyugat bármennyire is törekszik a megértésére, csak a felszínt kapargatja az iszlám kapcsán.
Ritkán érkezik az iszlám világból az egész iszlámra kiterjedő éles kritika, azonban Boualem Sansal kritikai észrevételei nemcsak az iszlám fundamentalizmust, hanem az egész vallást illetik a Die Weltnek adott interjújában.
Sansal észrevételei közé tartozik, hogy az iszlamizmust nem lehet megreformálni. Szerinte
az elmúlt évek iszlamista terrortámadásai csupán a kezdetet jelentették, így Európának sokkal hatékonyabban kell majd a jövőben védekeznie.
"A politikai iszlám hírvivői tudják, hogyan és miképpen lehet besimulni az adott ország társadalmába. Algériában, Szíriában és Irakban mindez tendenciózusan a totális háborúig fajult, köszönhetően az ideológia nagyon is hatékony háborús propagandájának, harcosainak és a rendelkezésre álló eszközállománynak. Európában mind politikai, kulturális és szociális szempontból e tendenciák legelején állunk. Azonban bármikor, ha erre lehetőség adódik, a politikai iszlám hívei a gerillatechnikáktól sem visszariadva terrortámadásokat követnek el" - értékel Sansal.
Sansal a politikai iszlámot tökéletes hadigépezetnek tartja, amely kihasználja az Európa sokféleségéből fakadó krízist. Mindaddig nem fog tehát leállni - állítja Sansal - amíg az egész világ nem lesz az iszlám uralma alatt. S
még az sem jelenthet megoldást, ha a Mohamed-karikatúrák ábrázolását betiltják - ez ugyanis csak egy újabb győzelem az politikai iszlám számára.
Az iszlámkritikus rámutat, hogy a nyugati demokráciák hajlamosak alábecsülni a fő vizsgálódási spektrumokon kívül eső országok jelentette veszélyt, így számos gazdasági, politikai és katonai szempontból gyengének tekinthető toborzó ország marad radar alatt (szerinte ugyanis a Nyugat túlságosan is Kína és Oroszország befolyásszerzésével van elfoglalva).
A Nyugattal szembeni kritikái közé tartozik az is, hogy ezek a társadalmak vajmi keveset tudnak a "muszlim univerzumról", s nem ismerik az árnyalatbeli különbségeket sem. Így hát csekély reális esély mutatkozik arra, hogy a nyugati politikusok helyesen azonosítsák a hitüket védő békés muszlimokat a politikai iszlám eltökélt harcosaitól elválasztó vékony határvonalat.
Mindeközben - figyelmeztet Sansal -
az iszlám határokon átnyúlóan mintegy 1.5 milliárd hívővel rendelkezik, s ezek az emberen mind az öt kontinensen jelen vannak.
Sansal ugyanakkor megjegyzi: ezek többsége békés hívő, nem pedig a politikai iszlám által behálózott radikális.
Sansal szerint a Macron által kívánt iszlám felvilágosodás nem fog bekövetkezni, mivel struktúrájából kifolyólag képtelen a megújulásra.
Az iszlám megreformálása ugyanis már ott akadályokba ütközik, hogy a vallás a Koránban rögzített belső logika szerint működik.
Macron pedig egy politikus, aki nem jogosult arra, hogy egyáltalán definiálja, hogy mit is jelenthet egy iszlámon belüli felvilágosodás, hiszen erre még a legbölcsebb muszlim vallástudósok sem vállalkoznak.
Éppen ezért Sansal csak derülni tud azon, ha egyes, az iszlámmal kapcsolatban fogalmatlan nyugati keresztények meg akarják mondani az iszlám híveinek, hogy hajtsanak végre egy ahhoz hasonló felvilágosodást, mint amilyen a Nyugat maga is átesett. Ez a leegyszerűsítés ugyanis azt sugallja: "ha mindezt megteszitek, kaptok egy csinos másolatot, amellyel civilizált iszlám-hívekként hozzáférést kaptok a nyugati világhoz."
Ráadásul Franciaország társadalma várhatóan rövid időn belül túllép Samuel Paty tragédiáján, és az élet megy tovább a szokott kerékvágásban. Ezen pedig az sem változtat, ha a francia hatóságok néhány iszlamistát letartóztatnak és hazatoloncolnak - a politikai iszlámmal ugyanez nem tehető meg.
Sansal algériai származású író, iszlámkritikus, közgazdász, számos könyvében a náci ideológiához hasonlítja az iszlám fundamentalizmust.
Dobozi Gergely
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Erről Bölöni László beszélt a szegedi háborúellenes gyűlésen.
Ábrahám Róbert bemutatta új dokumentumfilmjét, Monaco Hadtest címmel. Az eseményen a Mandiner is jelen volt.
Az iszlamista eredőjű antiszemita támadások világszerte szaporodnak, a keresztények és a zsidók napi fenyegetésben élnek szerte a világban.
Folytatódik a miniszterelnöki interjú dömping.
Tarr Zoltánnal beszélgetett a Hír TV munkatársa, amikor a biztonsági szolgálat közbelépett és félbeszakította az interjút.
A premierre a Nemzeti Színházban éppen negyven éve, 1986. január 2-án került sor Árvai Réka szerepében Kubik Annával. A nemrégiben Nemzet Művésze címet kapott színésznőt a legendás előadás máig ható erejéről és arról is kérdeztük, mit jelent számára advent időszaka.
A legfontosabb: vegyél egy nagy levegőt, és tudatosítsd magadban, hogy ők is emberek – még ha nem is olyan értékesek, mint te. Veczán Zoltán írása.
Demjén Ferenc pályája, dalai és élete kerül fókuszba Mészáros Nóra karácsonyi interjújában. A Kossuth-díjas énekes mesél gyermekkori emlékeiről, a legendás slágerek hátteréről és a közönséghez fűződő kapcsolatáról.
