Szlovákia: országos tesztelés egyenlő nemzeti felkelés?

A kormányfő egyik vesszőparipája az országos tesztelés sikeres akcióként való feltüntetésére tett kísérlet – írta meg a Felvidék.ma. Minderről Silvia Porubänová szociológus beszélt a Webnoviny.sk portálnak. „Lehet, hogy a választói bázisához tartozóknál ezzel sikerül jó pontokat szereznie, de azoknál, akik nem szimpatizálnak vele és nem őt választották, vagy időközben már elfordultak tőle, ezzel csak veszít“ – vélekedett Porubänová. Szerinte kérdéses, hogy a kormányfő népszerűsége szempontjából a tesztelés járványügyi jelentősége, vagy inkább az az ellenszenv billenti-e ki a mérleg nyelvét, amellyel az emberek az országos tesztelés „önkényes önkéntes” voltára tekintettek.

Porubänová rámutatott Luxemburg esetére, ahol ugyancsak országos tesztelést rendeztek, melyre ott röplapokkal hívták fel a lakosság figyelmét, majd három hét alatt teljesen önkéntes alapon teszteltethették magukat az emberek PCR-tesztekkel a háziorvosuknál. „Szerintem Szlovákiában a legnagyobb ellenérzést az állítólagos önkéntesség, s az azzal ellentétes manipuláció, nyomásgyakorlás és szankciók keltették“ – állapította meg. Matovič a járvány tavaszi hullámának főszereplője volt, s most ugyanezt a szerepet vállalta, aminek következtében a szociológus szerint az emberek politikusként és járványügyi szakértőként is tekintenek rá, ami összezavarja és egyben irritálja őket.

A tesztelés egyenlő a nemzeti felkeléssel, vagy az atombomba felfedezésével?

Az országos tesztelés első fordulója idején Milan Krajniak munkaügyi miniszter talpig védőöltözetben egy második szlovák nemzeti felkeléshez hasonlította azt, komoly felháborodást váltva ki ezzel, viszont ötletet adva a kormányfőnek, aki a második fordulóról szóló sajtótájékoztatót a szlovák nemzeti felkelésről elnevezett pozsonyi téren tartotta november 8-án. Porubänová szerint nem szerencsés az országos tesztelést a szlovák nemzeti felkeléshez hasonlítani.

„Ha Andrej Dankót nyilvánosan nevetségessé tették a váll-lapok csókolgatása miatt, úgy vélem, hogy ez valami hasonlónak minősül“ – állapította meg a szociológus, aki szerint a szlovák nép a szlovák nemzeti felkelést újkori történetének legjelentősebb eseményeként tartja számon és egy országos tesztelést, mely két napon át tartott, nem lehet egy ilyen történelmi eseményhez hasonlítani. Ilyen szerencsétlen képzettársítással azonban akkor is találkozhattunk, amikor a kormányfő az országos tesztelést az atombomba felfedezéséhez hasonlította. Alexandra Bražinová járványügyi szakértő nem gondolja, hogy az antigén gyorstesztelés lenne a leghatékonyabb eszköz a járvány leküzdéséhez, vagyis az ereje az atombombáéhoz lenne hasonlítható.

A fertőzöttek száma nem az országos tesztelés következménye

A gyorsteszt szerinte jó eszköz a magas fertőzöttségű területeken, vagy a gócpontokon való alkalmazásra. Ugyancsak megfelelő a stratégiai jelentőségű vállalatokban, kórházakban, idősotthonokban, vagy a határokon történő tesztelésre. „Azonban tömeges tesztelésre a tesztek pontatlansága miatt nem megfelelő, mert az eredményesség nincs arányban a ráfordított eszközökkel“ – mondta a járványügyi szakértő. Szerinte ezeknek a teszteknek a bevetése ott, ahol alacsony a fertőzöttség mértéke, nem célravezető. Igaz, hogy csökken a fertőzöttek száma, ez azonban Bražinová szerint nem az országos tesztelés közvetlen eredménye.

„A fertőzöttségi adatok már az országos tesztelés idején csökkenő tendenciát mutattak, a tesztelés nem hathatott ilyen gyorsan. Az egyik mutató, a hétnapos mozgó medián értéke alapján megfigyelhető, hogy ez már november elején csökkenni kezdett“ – állapította meg Bražinová. Szerinte ezért elképzelhetetlen, hogy az országos tesztelés vezetett volna a csökkenéshez, az még az októberben hozott intézkedések eredménye, melyek lényegesen korlátozták a lakosság mozgását, ami szerinte „a leghatékonyabb eszköz a fertőzés terjedésének megakadályozására“.

(Felvidék.ma)

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd