A választási szabályok megváltoztatásának bírósági kikényszerítése döntheti el az amerikai elnökválasztás eredményét
2020. november 05. 11:48
Az amerikai elnökválasztásnak nincs vége, a voksok körüli vita most éleződik ki igazán. A Demokrata Párt a választást megelőzően a bíróság elé vitte a levélben történő szavazás ügyét, a bírói fórumok a voksok beérkezési határidejének meghosszabbításával a baloldalnak kedveztek. Donald Trump azonban ismét a szövetségi legfelsőbb bíróság elé vihetni a túlságosan engedékeny állami szabályozásokat, a taláros testület döntése pedig akár a választás végső eredményét is befolyásolhatja.
2020. november 05. 11:48
10 p
0
0
62
Mentés
Az Egyesült Államok választási rendszere alapvetően az ország föderalista gondolkodását tükrözi, hiszen alkotmány csak a választási rendszer kereteit szabályozza, míg a részletszabályokról az egyes államok döntenek. Ez azt jelenti, hogy tagállamoként változik nemcsak a szavazás folyamata, hanem a követelményrendszere is, vagyis
országosan eltérő képet mutat a távszavazás intézménye is.
A levélszavazás eszközét az országban először az amerikai polgárháború idején alkalmazták, lehetővé téve, hogy a katonák is élhessenek választójogukkal.
A kereskedelem, a szállítás és a közlekedés fejlődésének következtében azonban folyamatosan nőtt az igény a levélszavazás intézményére. Az államok a levél útján történő voksolást eleinte csak indokolt esetben – így például munkavégzés, betegség vagy életkorra való hivatkozás miatt – engedélyezték, azonban a 20. század második felében egyre több terjesztette ki a lehetőséget az összes álampolgár számára.
Ennek eredményeként folyamatosan nőtt a levélben, a választás napja előtt szavazók aránya:
míg 2004-ben az állampolgárok 20,5 százaléka szavazott nem hagyományos úton, ez 2016-ban már meghaladta a 40 százalékot.
A koronavírus-járvány azonban új kihívás elé állította az amerikai választási rendszert, így sok tagállam a távszavazás lehetőségének további bővítése mellett döntött. Így történt ez többek között Wisconsinban, Pennsylvaniában és Észak-Karolinában is, vagyis a 2020-as elnökválasztás szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró, úgynevezett billegő államokban.
A levélszavazatok beérkezésének időpontja viszont hatalmas vitát váltott ki a Demokrata Párt és a Republikánus Párt között.
Előbbi ugyanis a levélszavazatok feladásának időpontjához, míg utóbbi a beérkezés idejéhez kötötte volna a voksok érvényességét. Az eltérő megközelítés oka alapvetően a két párt választóinak különböző hozzáállását tükrözni, mivel jellemzően több demokrata szavazó használja a levélszavazást, mint republikánus.
A baloldal a határidő kitolásával a demokrata voksok maximalizálására törekedett, míg a jobboldal az államokban későn beérkező szavazatok érvénytelenítésében látta a győzelemhez vezető utat.
A két stratégia állami és szövetségi szinten történő versengése jelentősen befolyásolta az elnökválasztás kimenetelét. A két párt számára kulcsfontosságú Pennsylvania államban a törvényhozás a levélben történő szavazás beérkezésének határidejét nem változtatta meg, vagyis azoknak az urnazárásig kellett volna beérkezniük.
A Demokrata Párt azonban bíróság elé vitte a döntést, Pennsylvania állam legfelsőbb bírósága pedig úgy döntött, a levélszavazatok feladási időpontját veszi figyelembe.
Így, ha azok a választás napján lettek feladatva, illetve a választás követő három napon beérkeznek, érvényes szavazatként kellett kezelni őket.
A demokraták választási stratégiáját más államokban is a bíróságok vitték sikerre.
A baloldal közbenjárásának eredményeként Észak-Karolinában és Wisconsinban – két másik kiemelt fontossággal bíró, billegő államban – is új, meghosszabbított szavazatbeérkezési határidőt állapítottak meg.
A Republikánus Párt a bírói döntéseket a körzeti fellebbviteli bíróságon, valamint a szövetségi legfelsőbb bíróságon támadta meg.
A párt Wisconsin esetében sikerrel járt, a fórum ugyanis végül elutasította a demokraták azon beadványát, amellyel azt szerették volna elérni, hogy a határidőt követően beérkezett levélszavazatokat is tekintsék érvényesnek.
A republikánusoknak Észak-Karolinában, illetve Pennsylvaniában azokban nem sikerült kiharcolniuk a módosított választási szabályok hatályon kívül helyezését.
Észak-Karolinában esetében a szövetségi legfelsőbb bíróság 5-3-as arányban elutasította a 9 nappal történő meghosszabbítással szemben benyújtott republikánus kérelmet: vagyis két republikánus kötődésű bíró a három liberális kötődésű bíróval együtt szavazott.
A pennsylvaniai ügyben a bíróság 4-4-es szavazategyenlőség miatt nem tudott döntést hozni. Az újonnan megválasztott republikánus kötődésű Barrett bírónő ugyanis nem kívánt részt venni a döntésben, arra hivatkozva, hogy még nem volt alkalma kellően informálódni.
Az eltérő állami gyakorlatok, a levélszavazás szabályozásának bírói fórumokon való kikényszerítése, valamint a szövetségi legfelsőbb bíróság döntésképtelensége eddig a Demokrata Párt stratégiájának kedvezett. Donald Trump azonban – a választást megelőzően – jelezte, hogy
a Republikánus Párt értelmezése szerint szövetségi törvénybe ütköző állami szabályozásokat a szövetségi legfelsőbb bíróság elé viszi.
A szövetségi legfelsőbb bíróság esetleges választás utáni mérlegelése azonban más eredményt hozhat, mivel valószínűleg most már Barrett bírónő is részt fog venni a döntéshozatalban, ez pedig árnyaltabb bírói megközelítést eredményezhet. A választási szabályok körüli vita tehát most kezd igazán kiéleződni, végkifejlete pedig akár az új elnök személyét is meghatározhatja.
Gergi-Horgos Mátyás
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
„Ha fölmarkolod a zsét, majd utána elküldöd melegebb éghajlatra a kormányt, mert éppen olyan a közhangulat, vagy nem tudsz ellenállni az elvtársi nyomásnak, akkor nem szabaccságharcos vagy, hanem megélhetési agitpropos” – fogalmazott a kultúrpolitikus.
Ahogyan azt Alexander Hamilton, az Egyesült Államok első pénzügyminisztere is megállapította, egy ország hitelállománya segítség is lehet a nemzetgazdaság számára.
„Európa a demokrácia helyett a cenzúra, migráció, vallási korlátozások és önkormányzatellenes támadások központja lett” – véli Samuel Samdon, a Demokrácia, Emberi Jogok és Munkaügyi Iroda vezető tanácsadója.
Biden elnöksége alatt saját kabinet tagjaival is csak előre megírt szöveg alapján tudott értkezletet tartani, elfelejetette saját tanácsadói neveit, és az idő nagy részében megpróbálták elrejteni őt .
Milyen következménnyel jár, ha egy összeszólalkozás tettlegességig fajul egy nyilvános rendezvényen? Hova fordulhat egy újságíró, ha atrocitás éri a munkája során? Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdeztük.
Ezt láthatóan komolyan gondolod.
Tehát a Bidenre leadott legtöbb szavazatszán adekvátan, tényszerűen mutatja:
a Demokrata Pártnak soha, a történelme folyamán
nem volt Joe Bidennél alkalmasabb jelöltje.
Ennyit a te értelmi képességeidről, de mint régi ávóstól - őszintén - nem is várható több...
Biden minden idők legtöbb szavazatát kapta .
Aki nem hiszi számoljon utánna.
Az, hogy ilyen sokan szavaztak levélben a járványnak volt köszönhető.
A legigazságtalanabb levélszavazás nálunk van .
A levélszavazás a csalás eszköze lehet. Itt bizonyára az is volt. Abszurd szabály, hogy szavazatok feladhatók a választás napján, sőt még azután is. Állítólag (egyesek szerint bizonyítottan) Biden a választás napján is biztatta a szavazóit, hogy három napon belül még feladhatnak levélszavazatot. Ilyen nincs még egy a világon. Talán még Tanganyikában vagy Zimbabvéban sem.