Az amerikai elnökválasztásnak nincs vége, a voksok körüli vita most éleződik ki igazán. A Demokrata Párt a választást megelőzően a bíróság elé vitte a levélben történő szavazás ügyét, a bírói fórumok a voksok beérkezési határidejének meghosszabbításával a baloldalnak kedveztek. Donald Trump azonban ismét a szövetségi legfelsőbb bíróság elé vihetni a túlságosan engedékeny állami szabályozásokat, a taláros testület döntése pedig akár a választás végső eredményét is befolyásolhatja.
Az Egyesült Államok választási rendszere alapvetően az ország föderalista gondolkodását tükrözi, hiszen alkotmány csak a választási rendszer kereteit szabályozza, míg a részletszabályokról az egyes államok döntenek. Ez azt jelenti, hogy tagállamoként változik nemcsak a szavazás folyamata, hanem a követelményrendszere is, vagyis
országosan eltérő képet mutat a távszavazás intézménye is.
A levélszavazás eszközét az országban először az amerikai polgárháború idején alkalmazták, lehetővé téve, hogy a katonák is élhessenek választójogukkal.
A kereskedelem, a szállítás és a közlekedés fejlődésének következtében azonban folyamatosan nőtt az igény a levélszavazás intézményére. Az államok a levél útján történő voksolást eleinte csak indokolt esetben – így például munkavégzés, betegség vagy életkorra való hivatkozás miatt – engedélyezték, azonban a 20. század második felében egyre több terjesztette ki a lehetőséget az összes álampolgár számára.
Ennek eredményeként folyamatosan nőtt a levélben, a választás napja előtt szavazók aránya:
míg 2004-ben az állampolgárok 20,5 százaléka szavazott nem hagyományos úton, ez 2016-ban már meghaladta a 40 százalékot.
A koronavírus-járvány azonban új kihívás elé állította az amerikai választási rendszert, így sok tagállam a távszavazás lehetőségének további bővítése mellett döntött. Így történt ez többek között Wisconsinban, Pennsylvaniában és Észak-Karolinában is, vagyis a 2020-as elnökválasztás szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró, úgynevezett billegő államokban.
A levélszavazatok beérkezésének időpontja viszont hatalmas vitát váltott ki a Demokrata Párt és a Republikánus Párt között.
Előbbi ugyanis a levélszavazatok feladásának időpontjához, míg utóbbi a beérkezés idejéhez kötötte volna a voksok érvényességét. Az eltérő megközelítés oka alapvetően a két párt választóinak különböző hozzáállását tükrözni, mivel jellemzően több demokrata szavazó használja a levélszavazást, mint republikánus.
A baloldal a határidő kitolásával a demokrata voksok maximalizálására törekedett, míg a jobboldal az államokban későn beérkező szavazatok érvénytelenítésében látta a győzelemhez vezető utat.
A két stratégia állami és szövetségi szinten történő versengése jelentősen befolyásolta az elnökválasztás kimenetelét. A két párt számára kulcsfontosságú Pennsylvania államban a törvényhozás a levélben történő szavazás beérkezésének határidejét nem változtatta meg, vagyis azoknak az urnazárásig kellett volna beérkezniük.
A Demokrata Párt azonban bíróság elé vitte a döntést, Pennsylvania állam legfelsőbb bírósága pedig úgy döntött, a levélszavazatok feladási időpontját veszi figyelembe.
Így, ha azok a választás napján lettek feladatva, illetve a választás követő három napon beérkeznek, érvényes szavazatként kellett kezelni őket.
A demokraták választási stratégiáját más államokban is a bíróságok vitték sikerre.
A baloldal közbenjárásának eredményeként Észak-Karolinában és Wisconsinban – két másik kiemelt fontossággal bíró, billegő államban – is új, meghosszabbított szavazatbeérkezési határidőt állapítottak meg.
A Republikánus Párt a bírói döntéseket a körzeti fellebbviteli bíróságon, valamint a szövetségi legfelsőbb bíróságon támadta meg.
A párt Wisconsin esetében sikerrel járt, a fórum ugyanis végül elutasította a demokraták azon beadványát, amellyel azt szerették volna elérni, hogy a határidőt követően beérkezett levélszavazatokat is tekintsék érvényesnek.
A republikánusoknak Észak-Karolinában, illetve Pennsylvaniában azokban nem sikerült kiharcolniuk a módosított választási szabályok hatályon kívül helyezését.
Észak-Karolinában esetében a szövetségi legfelsőbb bíróság 5-3-as arányban elutasította a 9 nappal történő meghosszabbítással szemben benyújtott republikánus kérelmet: vagyis két republikánus kötődésű bíró a három liberális kötődésű bíróval együtt szavazott.
A pennsylvaniai ügyben a bíróság 4-4-es szavazategyenlőség miatt nem tudott döntést hozni. Az újonnan megválasztott republikánus kötődésű Barrett bírónő ugyanis nem kívánt részt venni a döntésben, arra hivatkozva, hogy még nem volt alkalma kellően informálódni.
Az eltérő állami gyakorlatok, a levélszavazás szabályozásának bírói fórumokon való kikényszerítése, valamint a szövetségi legfelsőbb bíróság döntésképtelensége eddig a Demokrata Párt stratégiájának kedvezett. Donald Trump azonban – a választást megelőzően – jelezte, hogy
a Republikánus Párt értelmezése szerint szövetségi törvénybe ütköző állami szabályozásokat a szövetségi legfelsőbb bíróság elé viszi.
A szövetségi legfelsőbb bíróság esetleges választás utáni mérlegelése azonban más eredményt hozhat, mivel valószínűleg most már Barrett bírónő is részt fog venni a döntéshozatalban, ez pedig árnyaltabb bírói megközelítést eredményezhet. A választási szabályok körüli vita tehát most kezd igazán kiéleződni, végkifejlete pedig akár az új elnök személyét is meghatározhatja.
Gergi-Horgos Mátyás
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Ahogy Joe Biden néhány hónap leforgása alatt vált 81 éves vénemberré, úgy vált a tizenéve házasságtörő Gyurcsányból pillanatok alatt varázstalan szoknyavadász. Kohán Mátyás írása.
Joe Bident sem kíméli az új könyvében a volt politikus.
Öt rendőr fogta el a London-Heathrow repülőtéren.
Több ezren szolgálnak Zelenszkij hadseregében.
Irak, Szíria, majd Venezuela? Kolumbia elnöke komoly veszélyre mutatott rá.
„Vigyázzatok, figyelünk benneteket!” – írta közösségi oldalán az amerikai elnök.
Saját támogatói cáfolták meg Magyar Pétert.
Az amerikai elnök nemtetszését fejtette ki és számára érthetetlen volt, hogy egy „normálisnak kinéző” ember miért csinál ilyet.
