A választási szabályok megváltoztatásának bírósági kikényszerítése döntheti el az amerikai elnökválasztás eredményét

Az Egyesült Államok választási rendszere alapvetően az ország föderalista gondolkodását tükrözi, hiszen alkotmány csak a választási rendszer kereteit szabályozza, míg a részletszabályokról az egyes államok döntenek. Ez azt jelenti, hogy tagállamoként változik nemcsak a szavazás folyamata, hanem a követelményrendszere is, vagyis

A levélszavazás eszközét az országban először az amerikai polgárháború idején alkalmazták, lehetővé téve, hogy a katonák is élhessenek választójogukkal.

A kereskedelem, a szállítás és a közlekedés fejlődésének következtében azonban folyamatosan nőtt az igény a levélszavazás intézményére. Az államok a levél útján történő voksolást eleinte csak indokolt esetben – így például munkavégzés, betegség vagy életkorra való hivatkozás miatt – engedélyezték, azonban a 20. század második felében egyre több terjesztette ki a lehetőséget az összes álampolgár számára.

Ennek eredményeként folyamatosan nőtt a levélben, a választás napja előtt szavazók aránya:

A koronavírus-járvány azonban új kihívás elé állította az amerikai választási rendszert, így sok tagállam a távszavazás lehetőségének további bővítése mellett döntött. Így történt ez többek között Wisconsinban, Pennsylvaniában és Észak-Karolinában is, vagyis a 2020-as elnökválasztás szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró, úgynevezett billegő államokban. 

Előbbi ugyanis a levélszavazatok feladásának időpontjához, míg utóbbi a beérkezés idejéhez kötötte volna a voksok érvényességét. Az eltérő megközelítés oka alapvetően a két párt választóinak különböző hozzáállását tükrözni, mivel jellemzően több demokrata szavazó használja a levélszavazást, mint republikánus.

A két stratégia állami és szövetségi szinten történő versengése jelentősen befolyásolta az elnökválasztás kimenetelét. A két párt számára kulcsfontosságú Pennsylvania államban a törvényhozás a levélben történő szavazás beérkezésének határidejét nem változtatta meg, vagyis azoknak az urnazárásig kellett volna beérkezniük.

Így, ha azok a választás napján lettek feladatva, illetve a választás követő három napon beérkeznek, érvényes szavazatként kellett kezelni őket. 

A demokraták választási stratégiáját más államokban is a bíróságok vitték sikerre.

A Republikánus Párt a bírói döntéseket a körzeti fellebbviteli bíróságon, valamint a szövetségi legfelsőbb bíróságon támadta meg.

A párt Wisconsin esetében sikerrel járt, a fórum ugyanis végül elutasította a demokraták azon beadványát, amellyel azt szerették volna elérni, hogy a határidőt követően beérkezett levélszavazatokat is tekintsék érvényesnek.

Észak-Karolinában esetében a szövetségi legfelsőbb bíróság 5-3-as arányban elutasította a 9 nappal történő meghosszabbítással szemben benyújtott republikánus kérelmet: vagyis két republikánus kötődésű bíró a három liberális kötődésű bíróval együtt szavazott.

A pennsylvaniai ügyben a bíróság 4-4-es szavazategyenlőség miatt nem tudott döntést hozni. Az újonnan megválasztott republikánus kötődésű Barrett bírónő ugyanis nem kívánt részt venni a döntésben, arra hivatkozva, hogy még nem volt alkalma kellően informálódni. 

Az eltérő állami gyakorlatok, a levélszavazás szabályozásának bírói fórumokon való kikényszerítése, valamint a szövetségi legfelsőbb bíróság döntésképtelensége eddig a Demokrata Párt stratégiájának kedvezett. Donald Trump azonban – a választást megelőzően – jelezte, hogy

A szövetségi legfelsőbb bíróság esetleges választás utáni mérlegelése azonban más eredményt hozhat, mivel valószínűleg most már Barrett bírónő is részt fog venni a döntéshozatalban, ez pedig árnyaltabb bírói megközelítést eredményezhet. A választási szabályok körüli vita tehát most kezd igazán kiéleződni, végkifejlete pedig akár az új elnök személyét is meghatározhatja. 

Gergi-Horgos Mátyás