A helyi demokrácia minősége: a méret a lényeg?

"Az egyszerű kérdésre természetesen nem adható egyszerű válasz. Mivel az elméleti szakirodalom sem ad egyértelmű kiindulópontot a kutatáshoz, a szerzők arra vállalkoznak, hogy az „oksági tölcsér” modellre építve feltárják mindazokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatják a méret és a helyi demokrácia viszonyát, illetve megvizsgálják, hogy az egyes tényezők önmagukban, és más tényezőkön keresztül miképpen alakítják ezt a viszonyt.

A kutatás fő kérdése (mekkorának kell lennie a helyi politikai közösségnek?) nagy múltra tekint vissza, már Arisztotelésznél megjelenik a Politika című művében. A filozófus sejtelmes válasza szerint elég nagynak ahhoz, hogy el tudja látni a polgárait, és elég kicsinek ahhoz, hogy a polgárok megfelelően részt tudjanak venni a közösség politikai életében. Mintegy 2300 évvel később Dahl és Tufte (1973) klasszikus műve viszont amellett érvel, hogy az optimális méret nem létezik, mivel az Arisztotelész által megfogalmazott kívánalmak között feloldhatatlan ellentét feszül. A Size and Local Democracy kötet szerzői éppen ezért (hogy a témát empirikusan is vizsgálni lehessen) az arisztotelészi gondolatból kiindulva úgy teszik fel a kérdést: miként hat az önkormányzat mérete a helyi demokrácia minőségére?"

(...)

"Amint a kutatási kérdésről kiderült, hogy nem is olyan egyszerű, úgy természetesen a rá adott válasz sem lesz az. A szerzők az elemzés során a különböző tényezők esetében különböző irányú hatásokat találnak, így a méret és a helyi demokrácia minősége kapcsolatának iránya sem egyértelmű. Az empirikus elemzés alapján vannak érvek a „Bájos Lilliput” felfogás mellett, azaz a méret növekedése és a helyi demokrácia minősége között inkább fordított kapcsolat van, de ez a kapcsolat gyenge. A szerzők ez alapján részben a harmadik irányzat és Newton (1982) megállapítása mellett foglalnak állást, aki szerint a kis és nagy önkormányzatok nem különböznek jelentős mértékben egymástól a hatékony működés és helyi demokrácia tekintetében. Ugyanakkor, míg Newton arra a következtetésre jut, hogy a nagyobb méret mégiscsak indokolt, mivel így a politikai részvétel (a pártok, a média stb. révén) szervezettebb, a szerzők empirikus elemzései ellenkező irányba mutatnak: azokban az esetekben, amikor konzisztens kapcsolatot találtak a méret és a demokrácia minősége között, ezek a kapcsolatok inkább a negatív, mint a pozitív irányba mutattak."

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.