Gyengült a két kormánykoalíciós párt, a kommunisták pedig megbuktak.
Ellenzéki sikert hozott a részleges szenátusi választás Csehországban, míg a két kormánykoalíciós párt és az őket támogató kommunisták megbuktak.
A részleges szenátusi választásokat a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) ellenzéki párt nyerte. A voksolás szombaton délután zárult második fordulójának eredménye alapján a STAN most 11 szenátori mandátumot szerzett a 81 tagú felsőházban. A szintén ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS), amely két mandátumot védett a mostani voksoláson, végül is öt szenátori széket szerzett és további három helyen a párt által támogatott közös jelölt lett a befutó.
A voksolás eredménye alapján a legnagyobb szenátori frakciója a STAN-nak és az ODS-nek lesz. A csoportok tagságának végső száma attól függ, kihez csatlakoznak azok, akiknek nincsen saját frakciójuk. A hagyomány szerint a legnagyobb frakció adja majd a szenátus elnökét. A harmadik legsikeresebb párt az ellenzéki kereszténydemokrata KDU-CSL lett három szenátori mandátummal.
Sok helyet veszített a kormánykoalíció
A kormányzó ANO mozgalomnak két körzetben kellett volna megvédenie szenátori mandátumát, de ez csak egyben sikerült. A voksolás legnagyobb vesztese a kormánykoalíciós Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD), amelynek a tíz szenátori mandátumból egyet sem sikerült megvédenie. A szociáldemokratáknak így már csak három szenátoruk maradt a felsőházban, ami az önálló szenátori klub létrehozásához nem elegendő. Nem sikerült megvédenie székét Milan Stechnek, a felsőház szociáldemokrata alelnökének, korábbi elnökének sem.
A parlamenti pártok közül a két-két mandátumot szerzett még a TOP 09 és a Kalózpárt, a TOP 09-nek ezentúl négy szenátora lesz. A kalózok korábban nem voltak jelen a felsőházban.
Megbuktak a kormányt támogató kommunisták
A kormányt támogató kommunisták (KSCM) megbuktak, és egyetlen körzetben sem nyertek. A pártnak már nincs képviselője a felsőházban. A sikertelen regionális önkormányzati és részleges szenátusi választás után a párt vezetése bejelentette, hogy a novemberi kongresszuson benyújtja lemondását.
„A részleges választások eredménye nagyon megerősítette az ellenzék pozícióit a szenátusban” – jelentette ki Petr Fiala, az ODS elnöke sajtótájékoztatón. Míg a múlt heti első fordulóban a választási részvétel 37 százalékos volt, a második fordulóban csak a jogosultak 17 százaléka járult az urnákhoz.
A részleges szenátusi választásokon a 81 tagú felsőház 27 tagjáról döntöttek a választók. A hatályos szabályok szerint ugyanis kétévente megújul a testület egyharmada. A szenátori mandátum hat évre szól.
(MTI)
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
A legtöbb nyugat-európai országban már nem dívik a Willkommenskultur, a nyitott gondokodást felváltotta a hűvös pragmatizmus.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
