A muzulmán világban egymást követik a felhívások a francia termékek bojkottjára és tüntetésekre azóta, hogy Macron a kegyetlenül meggyilkolt történelemtanár végső búcsúztatásán kijelentette, hogy Franciaország továbbra is publikálni fog Mohamed-karikatúrákat, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben.
Párizs azt kérte vasárnap a muzulmán országok kormányaitól, hogy állítsák le a felhívásokat a francia termékek bojkottjára és a francia kormány elleni tüntetésekre, amelyeket „egy radikális kisebbség” kezdeményezett. A tárca a francia állampolgárok védelmének szavatolását is kérte a külföldi országoktól. A francia elnök korábban azt mondta, hogy az iszlám világszerte válságba került, s a mecsetek és az iskolák szigorúbb ellenőrzését ígérte a külföldi befolyás visszaszorítására.
Samuel Patyt azért gyilkolta meg és fejezte le október 16-án egy csecsen iszlamista Párizs közelében, mert a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákoknak. A tettest a rendőrség röviddel a támadást követően lelőtte. „A bojkott-felhívásoknak semmilyen tárgyi alapjuk nincsen, és azonnal véget kell nekik vetni, ahogy az országunk elleni minden támadásnak is, amelyeket egyébként egy radikális kisebbség kezdeményezett” – olvasható a francia külügyminisztérium közleményében. A tárca szerint az elmúlt napokban több közel-keleti országban a francia élelmiszeripari termékek bojkottjára szólítottak fel, és a közösségi oldalakon időnként gyűlölködő hangnemben tüntetésekre szólítanak fel Franciaországgal szemben. Ezek a felhívások Párizs szerint „kiforgatták a Franciaország által képviselt álláspontot a lelkiismereti, a vallási és a szólásszabadságról, valami a gyűlöletre való felhívás elutasításáról” – hangsúlyozta a külügyminisztérium.
Vasárnap este Emmanuel Macron több Twitter-üzenetben is jelezte franciául, angolul és arabul, hogy Franciaország elutasítja a gyűlöletbeszédet és a nyitott „az értelmes vitára”. „A szabadsághoz ragaszkodunk, az egyenlőséget szavatoljuk, a testvériséget mélyen megéljük” – írta az államfő. „Történelmünk a diktatúrák és a fanatizmusok elleni küzdelemről szól. Ezt folytatjuk” – tette hozzá. Közleményében a külügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy az elnök megszólalásai és a készülő törvénytervezet is „a radikális iszlamizmus elleni küzdelmet szolgálja, a franciaországi muzulmánokkal együtt, akik szerves részeit képezik a francia köztársaság történelmének és társadalmának”. A francia külügyminisztérium jelezte, hogy mozgósította a diplomáciai hálózatát annak érdekében, hogy az adott országokban emlékeztesse és magyarázza el Franciaország álláspontját az alapvető szabadságjogok és a gyűlölet elutasításának kérdésében.
(MTI)
Fotó: Emmanuel Macron francia elnök fényképét tartja kezében egy férfi, amelyen egy cipőtalp lenyomata látható egy tüntetésen Isztambulban 2020. október 25-én. Recep Tayyip Erdogan török elnök előző nap azt kifogásolta, hogy Macron azt mondta, hogy megvédi Franciaország szekuláris értékrendjét, és erőteljesebb fellépést helyezett kilátásbaa radikális iszlámmal szemben Samuel Paty tanár brutális meggyilkolását követően. MTI/AP/Emrah Gürel
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Padovában egy élelmiszerbolt kirakata borzolja az új olaszok kedélyeit.
Ez nem Lengyelország, nem Magyarország, ez az unió magja, a mintademokrácia.
Vakarhatja a fejét Macron és az egész EU.
Irán lakosai 84 órája „vakon vannak”, lényegében polgárháborús állapotok uralkodnak.
Nigel Farage szerint az ukrajnai csapatküldés az eszkaláció felé vezet.
Nem tudott máshogy szabadulni a transzneműség vádjától a francia first lady.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
