Decemberig kap haladékot a brit Munkáspárt, hogy véget vessen a sorain belüli antiszemitizmusnak

Az Egyesült Királyság egyik alapjogvédelmi testülete, az Egyenlőségért és Emberi Jogokért Felelős Bizottság (Equality and Human Rights Commission) frissen közzétett jelentése antiszemitizmusra és zaklatásokra figyelmeztet a brit Munkáspárton belül.

Ekkortájt érték ugyanis komoly antiszemita vádak a pártot, amelynek kapcsán több parlamenti képviselő is le kényszerült mondani. 

A dokumentum szerint azokat a hibákat, amelyeket a párt Corbyn vezetése ideje alatt vétett, azóta sem sikerült megfelelően kezelni. Sőt, bizonyos esetekben a mindenkori pártvezetés nemhogy tett volna az antiszemitizmus ellen, még egyet is értett az antiszemita tendenciákkal.

A vizsgálat szerint Corbyn hivatala 23 esetben reagált helytelenül a tudomására jutott incidensek kapcsán, ami elégtelen, és a transzparenciát nélkülöző eljárást takar. Mindemellett közel 20 zaklatásos esetre is fény derült, köztük olyan is, amelyben Ken Livingstone korábbi londoni polgármester neve is felmerült, például annak kapcsán, hogy Livingstone nyíltan azonosult Naz Shah munkáspárti parlamenti képviselő nyíltan antiszemita nyilatkozataival.

E nyilatkozatok miatt egyébként Shah utóbb bocsánatot kért, Livingstone azonban továbbra is tagadta az állítások antiszemita voltát.

További 18 „határterületi” esetet is feltártak, amelyek kapcsán ugyan történt beazonosítható jogsértés, mégsem lehet közvetlen logikai kapcsolatot felállítani azok között és a Munkáspárt tevékenysége és szervezete között, így a párt közvetlen felelőssége ezekben az esetekben nem állapítható meg.

Néhány konkrétum a jelentésből: a dokumentum visszatérő jelleggel tár fel olyan eseteket, amelyekben

a párt tagjai időről időre relativizálják a Holokausztot, Hitlert és a nácikat éltetik, vagy akár épp az izraelieket hasonlítják Hitlerhez vagy a nácikhoz. 

Feltárt olyan eseteket is, amelyekben a párttagok a Rotshild-klánnal és a zsidó világhatalommal kapcsolatos teóriákat vitattak meg nyilvánosan, mint ahogy a dokumentum tartalmaz információt arról is, hogy a Munkáspárt tagjai a zsidó embereket általánosságban azonosítják Izrael állam cselekedeteivel, továbbá arról, hogy a tagok a brit zsidókról azt tartják, hogy magasabb szintű lojalitást tanúsítanak Izraellel, mint az Egyesült Királysággal szemben.

A pártnak december 10-ig kell reagálnia a jelentésben foglaltakra oly módon, hogy akciótervet készít az ajánlások végrehajtására vonatkozóan. Ha pedig erre nem kerül sor, a jelentésben foglaltak akár bírói úton is kikényszeríthetők.

A jelentés kapcsán megszólaló Jeremy Corbyn nyilatkozatában elítélte a rasszizmus minden formáját, de a dokumentummal kapcsolatban azt igyekezett rögzíteni, hogy az abban megfogalmazott vádak egyértelműen politikai indíttatásból kerültek felnagyításra, s a támadás hátterében a politikai ellenfelek érdekei állnak. 

Ebben minden bizonnyal közre játszott Amanda Milling konzervatív politikus kritikája és nyomásgyakorlása is, aki ezt megelőzően követelte Jeremy Corbyn pártból való kitiltását.

Keir Starmer, a Munkáspárt jelenlegi elnöke maga is reagált a jelentésre. A politikus a dokumentumot „alaposnak és szakszerűnek” minősítve elismerte az abban foglalt megállapításokat, és ígéretet is tett a bizottság ajánlásainak végrehajtására is.

Mindemellett bocsánatot kért a párton belüli antiszemitizmus elszenvedőitől. 

„Nemcsak a Munkáspárt, de a demokrácia és politikai kultúránk egészének érdeke a baloldali antiszemitizmus visszaverése úgy a Munkáspárton belül, mint minden egyéb más helyen. Hosszú útnak néz elébe a párt, míg háta mögött nem hagyja történetének e szégyenteljes epizódját.”

– nyilatkozta a párt jelenlegi elnöke.

Több zsidó szervezet, így a Board of Deputies of British Jews, illetve a Jewish Leadership Council and the Community Security Trust is elégedettségét fejezte ki a bizottság jelentésével kapcsolatban.

Elemzők szerint a jelenlegi eset

megfelelő apropó a Munkáspárt új vezetése számára, hogy nagy nyilvánosság előtt határolódjon el a Corbyn-érától, egyúttal rögzítse a szavazóbázis előtt is, hogy a párt immár kész nyíltan fellépni az antiszemitizmus ellen.

Ezen túlmenően azonban a Munkáspárt számíthat arra, hogy megítélését az antiszemitizmus-botrány huzamosabb ideig hátrányosan befolyásolhatja.

Az Egyenlőségért és Emberi Jogokért Felelős Bizottságot 2007-ben alapították épp egy munkáspárti kormány alatt, három emberi jogi szervezet, a Commission for Racial Equality, a Disability Rights Commission és az Equal Opportunities Commission összeolvadásával.

Az, hogy a bizottság jelentős elérésű politikai pártot vizsgáljon, az Egyesült Királyság politikai világában egyáltalán nem számít szokásosnak.

Sőt, eddig egyszer, 2009-ben került sora eddig arra, hogy a bizottság a mostanihoz hasonló eljárás során vizsgáljon jelentős politikai pártot (ekkor a Brit Nemzeti Párt került mikroszkóp alá, etnikai alapú diszkrimináció miatt).

A bizottság most azt találta, hogy a Munkáspárt három helyen sértette meg a brit esélyegyenlőség törvényt (Equality Act)

azzal, hogy politikai befolyásoltsággal kezelte az antiszemitizmusra tett panaszokat, hogy elégtelen minőségű antiszemitizmus-ellenes intézkedési tervet alkalmazott, továbbá a konkrét sérelmek miatt.

Dobozi Gergely

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.