Vezető német politikus leállítaná az Északi Áramlat-2 építését Navalnij miatt

Az Európai Uniónak (EU) az Északi Áramlat-2 gázvezeték építésének leállításával kell válaszolnia Moszkvának Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésére – mondta Norbert Röttgen, a német szövetségi parlament (Bundestag) külügyi bizottságának elnöke egy csütörtöki interjúban. A kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségére pályázó politikus a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „csak az erő nyelvét érti”, a szankciók formái közül pedig csak a legfőbb orosz exportcikkek közé tartozó földgáz kivitelét korlátozó gazdasági büntetőintézkedések hatnak rá.

„Putyin nem veszi komolyan Európát”

Ezért le kell állítani az orosz földgázt a Balti-tenger alatt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékhálózat második vezetékpárjának lefektetését – mondta a tekintélyes CDU-s politikus, kiemelve, hogy legfőbb ideje megteremteni az „igaz európai külpolitikát, különben Putyin nem veszi komolyan Európát”. A mérgezéses tünetekkel Berlinben ápolt orosz ellenzéki vezér, Alekszej Navalnij esetével kapcsolatban arról is szólt, hogy az orosz vezetés igyekszik az ellenzékiek agyába vésni, hogy veszélyben van az életük. Mint mondta, az orosz nemzetbiztonsági szervek egyetlen pillanatra sem tévesztették szem elől Alekszej Navalnijt, állandó megfigyelés alatt tartották az ellenzéki politikust.

„A stratégiai partnerség gondolatának vége”

Ugyancsak az Északi Áramlat-2 építésének leállítását tartja lehetséges szankciónak Wolfgang Ischinger, a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) igazgatója. Ugyanakkor az is világos, hogy a szankciók politikája csak akkor kerül napirendre, amikor a kormányok kifogynak a hatékony eszközökből és nemigen van más ötletük, a gázvezeték-projekt leállítása pedig együtt jár azzal a kérdéssel is, hogy mennyire ártunk saját magunknak, és a német cégeknek – mondta Wolfgang Ischinger a Der Spiegel című hírmagazinnak. A biztonságpolitika első számú nemzetközi fórumának vezetője kiemelte: a Navalnij-ügy „sajnos a stratégiai partnerség gondolatának vége”. Mint mondta, Moszkva az EU-val folytatandó stratégiai együttműködés helyett "reaktív és védekező" külpolitikát folytat, amelynek az a kiindulópontja, hogy a „nyugati modell” fenyegetést jelent.

Oroszország távolról ugyan hatalmasnak tűnik, de közelebbről szemlélve egyre kisebb. Hazai összterméke (GDP) kisebb, mint Olaszországé, és szüntelenül zajlik a társadalmának elitrétegét szűkítő agyelszívás – fejtette ki az MSC igazgatója, hozzátéve: egy kézen meg lehet számolni, hogy Oroszország mennyi barátot szerzett a rövid távon sikeresnek tűnő, hosszú távon viszont „védekező és elesett” külpolitikájával.

A Navalnij-ügy

Alekszej Navalnij az orosz államfő egyik legismertebb bírálója. Augusztus 20-án ellenzékiekkel tárgyalt Szibériában, és hazafelé, a Moszkvába tartó repülőn rosszul lett. A kómában lévő politikust augusztus 22-én Berlinbe szállították gyógykezelésre. A szervezetéből vett minták alapján a német hadsereg (Bundeswehr) vegyi fegyverekkel foglalkozó szakértői laboratóriumukban kimutatták, hogy az egykori szovjet hadsereg által kifejlesztett novicsok típusú harci idegméreg egy fajtájával mérgezték meg. A német kormány szerdán a vizsgálati eredményeket értékelve közölte, hogy az orosz ellenzék vezére mérgezéses támadás áldozata lett a hazájában. Berlin a lehető leghatározottabban elítéli a támadást, és megkezdi az egyeztetést EU-s, illetve NATO-partnereivel a megfelelő válaszlépésekről – közölték.

(MTI)

Fotó: Norbert Röttgen, MTI/EPA/Rainer Jensen