A 45 ezer önkormányzati tisztségre több mint negyedmillió jelölt pályázik.
Mint arról korábban írtunk, zajlik a szavazás Romániában, ahol több mint 3100 település, és 41 megye élére választanak vasárnap önkormányzati vezetőket az országban bejelentett lakcímmel rendelkező román és európai uniós állampolgárok. A hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió 270 ezer polgárt helyi idő szerint 7 és 21 óra (közép-európai 6 és 20 óra) között várják az ország területén berendezett csaknem 19 ezer szavazókörbe.
Mindenütt megválasztják a polgármestert
Mindenütt megválasztják a polgármestert, valamint a települési önkormányzati testület és a megyei tanács tagjait, illetve a megyei tanács elnökét. A választópolgárok tehát mindenhol négy szavazólapot kapnak. Bukarestben is négy szavazólap lesz: mind a hat kerület élére polgármestert és kerületi tanácsot, a főváros élére pedig képviselőtestületet és főpolgármestert is választanak.
Az egyfordulós rendszerben a legtöbb szavazatot összegyűjtő polgármester-jelölt kerül a községháza vagy városháza élére, illetve az ellenfeleinél több szavazatot szerző megyei tanácselnök-jelölt a megyei önkormányzat élére, függetlenül attól, hogy megkapta-e a voksok legalább felét. A helyi és a megyei tanácsokban azok a pártok jutnak képviselethez, amelyek az adott körzetben megszerzik a voksok legalább öt százalékát. Pártkoalíciók esetében a bejutási küszöb magasabb. Mindenki a személyazonossági iratában szereplő – állandó, vagy ideiglenes – lakhelye szerinti szavazókörben adhatja csak le voksát.
A választások és a a járványhelyzet
A koronavírus-járvány miatt idén egészségügyi óvintézkedéseket is bevezettek. A szavazókörökben mindenkinek maszkot kell viselnie, legalább egyméteres távolságot kell tartania a teremben tartózkodóktól, ahova egyszerre legfeljebb öt szavazót engednek be. A választóknak önállóan kell behelyezniük személyi igazolványukat a jogosultságukat ellenőrző informatikai rendszer leolvasójába. Érkezéskor és távozáskor is fertőtleníteniük kell a kezüket.
A 45 ezer önkormányzati tisztségre több mint negyedmillió jelölt pályázik, közülük több mint tízezren a magyar pártok színeiben. A helyenként közös jelöltet támogató, másutt egymással is rivalizáló magyar pártok abban egyetértenek, hogy fontos elmenni szavazni, mert a magyarság részvételi arányán múlik a közösségi képviselet ereje és hatékonysága.
A román és magyar pártok vezető politikusai is attól tartanak, hogy a járványhelyzet elijeszti a választókat a részvételtől, ezért arról igyekeznek meggyőzni híveiket, hogy a szavazás nem veszélyesebb egy kenyérvásárlásnál. Tucatnyi nagyvárosban készül exit poll, ezeket a szavazókörök zárásakor azonnal ismertetik a hírtelevíziók, a hivatalos eredményeket azonban várhatóan csak hétfőn teszik közzé a választási bizottságok.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Akár 11,5 lejre, csaknem 1000 forintra nőhet a gázolaj literje, sürgős intézkedéseket sürgetnek a szomszédban.
Drasztikusan csökkent az idegenforgalom keleti szomszédunknál. A magyar turizmus viszont szárnyal.
Nagyon egyszerű oka van annak, hogy a Hormuzi-szoros lezárása nem hozta a frászt Romániára.
Nem volt más választása Bukarestnek.
Molnár Csaba szerint a Magyarországon pénzt költő külhoni magyarokat sem illeti meg a hazai szavazati jog.
Bizonyára őket is megdorgálja majd a Nyugat és magyar liberális elit, amiért így szeretnék biztosítani a megfizethető energiát és az energiafüggetlenségüket.
Székesfehérvár a jobboldali kormányok alatt az ország élmezőnyébe került. A megye 1-es számú körzetében újra elinduló Vargha Tamás vezetett minket körbe a városban.
Az Operaház főigazgatója szerint Krasznahorkai nyilatkozata a „hányinger határvidékén jár, és nyilatkozatán übermensch lenézés is átsüt”.
