A könyv szerint a Hszincsiangban alkalmazott foglalkoztatási és munkavédelmi intézkedések, illetve gyakorlat megfelel a nemzetközi munka- és emberi jogi szabványoknak.
Fehér könyvet adott ki a nyugat-kínai Hszicsiang-Ujgur Autonóm Terület foglalkoztatottsági helyzetéről és az ott érvényes munkajogokról a kínai vezetés csütörtökön, amelyben cáfolta, hogy a zömében muszlim vallású ujgurok lakta területen kényszermunkát alkalmaznának.
A kínai Államtanács által kiadott dokumentum szerint Hszicsiang kormányzata kiemelt projektként kezeli a foglalkoztatottság megkönnyítését, valamint az emberek jólétének biztosítását és fejlesztését. A területen továbbá garantálják a dolgozók vallásszabadságát, illetve a saját nyelvük írásos és szóbeli használatához való jogait – állítják. Leszögezik: mindenféle jellegű kényszermunkát szigorúan büntetnek. A fehér könyv szerint
Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint a nyugat-kínai területen akár 1,8 milliót is elérheti azoknak az ujguroknak és más, muszlim vallású kisebbségekhez tartozó embereknek a száma, akiket a helyi kormányzat akaratuk ellenére átnevelő táborokba zárt, és gyárakban, vagy a földeken dolgoztat. Júliusban emiatt 190 jogvédő szervezet bűnrészességgel vádolta meg a világ számos vezető divatcégét, amiért a kényszermunkáról szóló jelentések ellenére változatlanul együttműködnek hszincsiangi beszállítókkal. Kína a világ legnagyobb gyapottermelője, Hszincsiang pedig az ország teljes gyapottermelésének több mint 80 százalékát biztosítja. A New York Times amerikai lap emellett júliusban arról számolt be, hogy a területen arcmaszkokat és más védőfelszereléseket is gyártanak külföldi piacokra.
Az amerikai vámhatóság hétfőn számos Hszincsiangból származó termékre – hajápolók, gyapot, informatikai- és textiláruk – jelentett be behozatali tilalmat arra hivatkozva, hogy nem tűrnek el kényszermunkával visszaélő gyakorlatot az Egyesült Államok beszállítói között. Az amerikai kormány már tavaly ősszel tiltólistára helyezett 28 kínai vállalatot és más szervezetet, mert szerinte részesei az ujgurok elnyomásának. Kedden több mint húsz emberi jogi csoport szólította fel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy kezdjen vizsgálatot amiatt, mert állásfoglalásuk szerint Hszincsiangban emberiesség elleni bűncselekmény és népirtás folyik az ujgur kisebbség ellen.
A kínai vezetés mindig is tagadta az átnevelő központokkal és az ujgurok elnyomásával kapcsolatos vádakat. Peking álláspontja szerint a Hszincsiangban fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azok számára, akiknek az életére „hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus”.
(MTI)
A Kínában forgalomba helyezett elektromos gépkocsik kétharmada olcsóbb, mint hagyományos, robbanómotoros alternatíváik. Az olcsó gyártás miatt az ázsiai ország dominálja az európai EV-piacot is. Az öreg kontinensen lévő gyártóknak több támogatásra lenne szüksége, hogy felvehessék a versenyt.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
„Vége van ennek a korszaknak” – kemény szavakkal vázolta fel Európa jövőjéről alkotott elképzeléseit a francia elnök.
Ráadásul „ha Európa túlságosan előre szalad a megvalósításban is, miközben Kína és Amerika másfelé megy, abból baj lehet” – nyilatkozta a svájci szakértő.
A közösségi oldal szerint „170 millió amerikai szólásszabadságát taposhatják el”.
Molnár Zsoltot ez az ügy nem aggasztja, az viszont sokkal inkább, hogy szavai szerint egy olyan országban élünk, ahol lehet ilyen típusú karaktergyilkosságokat folytatni.
A madarak rövid idő alatt belakták új „otthonukat”.
