Körhintapolitika

"Úgy tűnik, hogy az USA tágan értelmezett protekcionizmusfelfogásából következően sújtja vámokkal az európai országokat. Nem új jelenség, hogy az USA értelmezésében az Európában alkalmazott, de az amerikai piacon és/vagy amerikai cégeknek hátrányt okozó gazdaságpolitikai vagy versenyjogi intézkedést az USA protekcionizmusként értelmezi, és így a WTO-egyezmény szabályaira hivatkozva vámokkal bünteti. Az EU is hasonlóképpen értelmezi az amerikai vállalatoknak adott állami támogatásokat, így szintén vámokkal vág vissza. A vámok kiszabása egy adok-kapok folyamat során történik, így a vámszintek fokozatosan emelkednek, amit a kereskedelempolitika körhinta-megtorlásnak (carousel retaliation) nevez.

Az Airbus és a Boeing vállalatóriások párharca és állami támogatásuk több évtizedes témája a nemzetközi vállalati elemzéseknek. 2019 szeptemberében az európai országok által az Airbus-nak adott visszafizetendő támogatások kedvezményes kamata miatt az USA vámokkal büntette az európai gyártót."

(...)

"Az USA másik nagy „fájdalma” az európai országokban bevezetett digitális adó, amely alapvetően a nemzetközi IT óriáscégeket (Facebook, Google, Amazon stb.) terheli, és amelynek hátterében leginkább ezen cégek adóelkerülési gyakorlata áll. A 2019. január 1-től hatályos, amerikai tech óriásokat is sújtó francia digitális adóra válaszul 2019 decemberében az USA 25 és 100 százalék közötti mértékben amerikai vámot vezetett be a 2,4 milliárd dollár összértékben importált francia luxustermékekre. "

(...)

"Bizonyos mértékű enyhülés történt a két gazdasági centrum között. A 2020. július végi kereskedelmi főtárgyalók közötti magas szintű találkozó eredményeképpen az EU elismerte az Airbus jogszerűtlen támogatást, és a tagországok intézkedéseket ígértek azok megszüntetésére. A Boeing ezzel párhuzamosan vállalta, hogy egyoldalúan enged a WTO szabályozásnak. Ezzel a viták még nem zárultak le a WTO vitarendezési folyamatában, de a felek mindezt előrelépésnek tekintik. Ugyanakkor az „America First” szlogen egyelőre nem változik, az USA továbbra is a protekcionista álláspontot képviseli. Így az EU számára nem csupán ágazatok pozícióharcáról szólnak e kereskedelmi viták, hanem hosszú távú kihívásként arra is választ kell adniuk, hogy hogyan tartható fenn a jelenlegi globális kereskedelmi rend és intézményrendszer."

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.