Aotearoának nevezné át az országot az új-zélandi Maori Párt, így téve láthatóbbá az őslakosok nyelvét a közéletben – jelentette a helyi média hétfőn.
A nem sokkal az október 17-i parlamenti választást megelőzően bejelentett javaslat értelmében Wellingtont Te Whanganui-a-Tarának, míg Christchurchöt Otautahinak neveznék át.
„Elfogadhatatlan, hogy az ország lakosságának mindössze 3 százaléka beszéli az egyik hivatalos nyelvet” – hangsúlyozta Rawiri Waititi, a párt politikusa. Új-Zélandon az angol és a maori is hivatalos nyelv.
Jacinda Ardern miniszterelnök nem nyilatkozott arról, hogy támogatná-e az átnevezést. „Egyre gyakrabban hallom azt, hogy Új-Zéland helyett Aotearoát mondanak, és ez pozitív dolog. Az, hogy törvényileg módosítjuk-e, nem változtat a tényen, hogy Új-Zélandra egyre gyakrabban hivatkoznak Aotearoaként” – írta Ardern a New Zealand Herald című lap által idézett közleményében.
Winston Peters kormányfő-helyettes ugyanakkor bírálta a javaslatot, amelytől szerinte a Maori Párt egyszerűen csak nagyobb médiafigyelmet vár, tekintet nélkül az országnak okozott károkra.
Az Ausztrália partjaitól 1500 kilométerrel keletre fekvő, két nagy és sok kis szigetből álló Új-Zéland első lakói a Kelet-Polinéziából mintegy ezer éve érkezett maorik voltak. Az általuk Aotearoának, „a hosszú fehér felhők földjének” nevezett szigeteket első európaiként a holland Abel Tasman kapitány pillantotta meg 1642-ben. Tasman, aki csetepatéba keveredett a maorikkal, jelképesen holland birtokba vette az általa Staten Landtnak nevezett területet. Az Új-Zéland nevet néhány évvel később, Zeeland holland tartományra utalva kezdték használni.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Lassan készülődhet a Göncz Árpád Városközpont és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár is.
A XIII. kerületi közterületet rövidesen Pesti Srácok sétányra nevezik át. Az indítványra egyedül Karácsonyék szavaztak nemmel.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
A megfelelő jogszabály-változtatásokat az ukrán központi bank közlése szerint már kidolgozta.
Az sem számít nekik, ha gyermekek életét veszélyeztetik.
„Minden egyes alkalommal, amikor az orosz hadsereg egy négyzetkilométernyi területen előrenyomul, a fenyegetés is egy négyzetkilométerrel közelebb kerül Európához” – hangsúlyozta.
Vajon Donald Trump képes lesz-e kompromisszumos alkura rávenni Moszkvát és Kijevet? Megoszlanak az elemzői vélemények.
