Romok alá temetett jövő – a magyar mentőegység libanoni útja
2020. augusztus 25. 15:31
Hogy kerülnek teniszütők egy tüntetésre? Miként tudott helytállni a magyar orvoscsoport a törmelékek borította Bejrútban? Exkluzív beszámolónk a Dekom magyar mentőegység libanoni útjáról, avagy Örkény-novellába illő események a Közel-Keletről egy mentésben részt vevő magyar orvos szemével.
Augusztus 4-én robbant fel a bejrúti kikötőben egy elhagyott ammónium-nitrát-tároló, amely azonnal humanitárius katasztrófával és felbecsülhetetlen anyagi kárral járt. Az extrém erejű detonáció legalább 157 ember halálát okozta, és mintegy hatezerre tehető a sebesültek száma. A tragédiát követően a világ országai rögtön támogatásukról biztosították Libanont – így tett hazánk is, és az elsők között nyújtottunk orvosi segítséget a katasztrófa sújtotta közel-keleti államnak. A magyar külügyminisztérium a Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoportját (Dekom) bízta meg a feladattal, ugyanis a szervezet már számos hazai és külföldi bevetésen vett részt.
A Dekom vezetője, a mentőexpedíciók megszervezésében már nagy rutinnal bíró Dr. Késmárky András egy négyfős egységet hozott létre, amelynek három orvos mellett egy biztonsági feladatokat is ellátó mentőápoló volt a tagja. A küldetésről Dr. Constantinovits Miklós, az esztergomi kórház sürgősségi osztályán és a pécsi helikopteres mentőegységnél dolgozó orvos számolt be lapuknak, olyan részleteket is megosztva tevékenységükről, amik eddig nem kerültek napvilágra.
A megsemmisült Nagykörút
A magyar mentőegység rendkívül gyorsan, a robbanást követő második napon már a helyszínre érkezett, ahol katasztrofális állapotokkal szembesültek. Ahogy Dr. Constantinovits kifejti: „Az egész belvárost üvegszilánkok és épületromok borították. Teljes utcákat leptek el a törmelékek, számos lakóház és az összes szórakozóhely megsemmisült. Úgy kell elképzelni,
mintha Budapesten a Nagykörúton belül minden a földdel vált volna egyenlővé.”
”
A katasztrófa sújtotta Bejrútban a magyar egység megérkezésekor már a romok közül kimentették a sebesülteket, így küldetésük első napjaiban a kórházakat látogatta végig a misszió. Hét intézményben jártak, elsősorban konziliáris feladatokat láttak el. Ahogy interjúalanyunk beszámol róla, Libanonban a magán- és állami egészségügy párhuzamosan működik, és bár a felszereltségük jónak mondható, a tragikus gazdasági helyzet és a szükségállapot miatt számos készletük kifogyóban volt. A Dekom magával hozott közel 300 kilónyi egészségügyi felszerelést, gyógyszereket, speciális kötszereket, ezeknek nagy hasznát vették Libanonban. A robbanásban a helyi egyetem oktatókórháza is megsemmisült, így egy magánkórházba szállították az első sebesülteket. Az egészségügyi mentőakció irányítását a libanoni honvédség végezte; ahogy hazánkban a koronavírus első hulláma idején, itt is a katonaságnak volt kiemelt szerepe a koordinációban.
„A katonaság irányításával tervszerűen zajlott a sebesültek logisztikája, a magánkézben és állami tulajdonban lévő intézmények példás összefogással segítették egymást. A kórházakban a különböző államokból érkező orvoscsapatok együttműködése is akadálytalanul zajlott. A mi jelenlétünkre a helyi orvosok leterheltsége és kimerültsége miatt volt szükség, illetve kisegítettük a felszereléshiányban szenvedő intézményeket.”
Könnygáz, teniszütő és romeltakarítás kalákában
A magyar egység egy másik, némileg váratlan feladattal is szembesült. A gyenge gazdasági helyzet, a tartósan magas infláció és munkanélküliség miatt folyamatos tüntetések zajlottak Bejrútban, aminek új lendületet adott a robbanás. A tiltakozások az ideiglenes kormány ellen irányultak, amit a rendvédelmi szervek könnygázzal és oszlatással toroltak meg, így a tüntetések sérültjeit is elláthatták a Dekom tagjai.
Egy szürreális jelenségről is beszámolt Dr. Constantinovits, ahogy elmondta, a tüntetők este kövekkel dobálták meg a kormány épületeit, napközben viszont a rendőrökkel karöltve végezték a romok eltakarítását, a város újraépítését. A tüntetések a világsajtó első híreivel ellentétben az orvoscsoport megfigyelései szerint „visszafogottabban” folytak:
a demonstrálók teniszütőket vittek magukkal a könnygázgránátok visszaverésére,
és az éles lőfegyvereket nem használták. Márpedig számos gépfegyver és pisztoly van a lakosság körében az 1975-ben kitört polgárháború óta.
„A helyiekkel beszélgetve érezhető az évek óta gyülemlő elkeseredettség, a kialakult helyzetért, az általános nyomorért a kormányt tették felelőssé. A rendőrség fellépése kifejezetten durva volt, szinte azonnal könnygázzal és gumilövedékkel reagáltak. Ezek után megdöbbentő volt tapasztalni, hogy másnap milyen békésen zajlott a romok eltakarítása, az egyenruhások irányításával fegyelmezetten dolgozott a civil lakossággal” – mesélte az orvos.
Egy híres Örkény-novellára hasonlatosan egyébként a tragédia másnapján megjelentek a város különböző pontjain a házfelújítást, gépjavítást hirdető lakossági falragaszok.
Orosz erődemonstráció a sivatagban
A bejrúti feladatok mellett egy dél-libanoni palesztin menekülttábor mellett kialakított kórházban is segítettek a magyar misszió tagjai, illetve a Libanonban kutató magyar régészcsoport egészségügyi felmérését is elvégezték. Több ország is küldött egyébként mentőcsapatokat a térségbe,
az oroszok pedig szolid erődemonstrációnak is beillően egy egész mobilkórházat is felhúztak
a térségben, külön mentőegységekkel és gépparkkal.
„Az oroszok szinte hidegháborús buzgalommal készültek a misszióra: az általuk egy nap alatt felépített mobilkórház tényleg szakmai csúcsteljesítmény, ugyanakkor ekkora kapacitásra nem volt szükség, ez inkább puszta erőfitogtatás volt. Ellátogattunk hozzájuk is, de gyakorlatilag senkit sem kellett ott ellátni” – fogalmaz a magyar doktor.
Nehézséget jelentett a magyar csapat munkája során az is, hogy a fővárosban rendszeresen áramszünet lépett fel, a recesszió miatt ugyanis a közüzemek működése évek óta akadozik. Megesett, hogy az épségben maradt szállodák is sötétbe borultak, illetve olykor a demonstrációk is közvilágítás nélkül, teljes sötétségben zajlottak.
Küldetését végül sikerrel fejezte be a Dekom: a traumatológiai ellátáson túl célba juttatták az egészségügyi felszerelést,
illetve felmérték az országból hiányzó készleteket, műszereket is. Munkájukhoz elmondásuk alapján a magyar külügy és Mihályi Géza nagykövet is minden segítséget megadott, így a tíznapos misszió eredményesen zárult.
1845-ben az írek úgy hitték, a krumpli örökre megoldja az éhséget, aztán egy gombabetegség milliókat taszított nyomorba és halálba. Ugyanezért egészen más egy tengerparti országnak azt mondani, hogy ne vegyen orosz olajat, mint egy Magyarországhoz hasonló szárazföldi államnak. A mi esetünkben az egyik létfontosságú csapot kellene elzárni.
Legalább két ügynök utazott a gépen, Aczél rövidre zárta a nyomozást, Kissinger szerint akár a gépen is történhetett robbanás. Mit mondanak a levéltári források? Veszprémy László Bernát írása.
A háború kirobbanásával egy nukleáris erőműnek otthont adó apró ukrán a településnek nehéz kérdéseket kellett feltenni: mi történik, ha az oroszok célba veszik az ottani erőművet?
Újabb vörös vonalat léptek át Hadházy Ákosék: a tüntetők rárontottak egy papra kedden délután. Nem ritkák a hasonló egyház- és hitellenes akciók külföldön sem.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
p
1
9
13
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 12 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zsoltkom2
2020. augusztus 26. 07:40
"Romok alá temetett jövő"
"Megszűnt egy gödöllői gimnázium
Csökkent a nekik adott támogatás, így már nem tudják elkezdeni a tanévet."
https://bit.ly/2QrQOFs
Válasz erre
1
3
luisbathhelena
2020. augusztus 25. 18:20
És az EU mit küldött mint intézmény?
Válasz erre
4
0
annamanna
2020. augusztus 25. 15:54
Az oroszok kutyás keresőket is vittek, azt láttam egy videón, ahogyan a romokon mászkálnak a keresőkutyákkal. Azonnal ott voltak (vagyis persze másnap, 5-én).
Válasz erre
7
2
Konrád
2020. augusztus 25. 15:43
A magyar mentőcsapat most is helytállt, kiváló szakmai tudás, elkötelezett emberek! Nagy gratuláció a hős magyar orvosoknak!!
Válasz erre
28
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!