A vasárnapi megemlékezésen megszólaltak a lengyelországi és a németországi romaszervezetek vezetői is.
Az áldozatok emléke előtt tisztelegtek vasárnap, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján a volt auschwitz-birkenaui náci német haláltáborban. Az idei megemlékezést a koronavírus-járvány miatt részben a világhálón szervezték – közölte az MTI-vel az auschwitzi emlékmúzeum. A roma holokauszt auschwitzi emlékművénél a megemlékezések több tucat résztvevője rótta le tiszteletét.
A roma holokauszt idei európai emléknapja alkalmából létrehozták a https://www.roma-sinti-holocaust-memorial-day.eu/ honlapot. Az ott közzétett videóban a vasárnapi megemlékezés mellett meghallgathatók a szervezők és a túlélők felszólalásai. A honlap számos háttéranyagot is közöl, felidézve a világ több országában a nácik által megszállt Európában a második világháború során meggyilkolt félmillió roma és szinti emlékezetét.
A vasárnapi megemlékezésen megszólaltak a lengyelországi és a németországi romaszervezetek vezetői, Roman Kwiatkowski és Romani Rose. Az auschwitzi emlékmúzeum igazgatója, Piotr A. Cywinski beszédében kijelentette: a szinti és roma társadalom diszkriminációja ma „szinte egész Európában” tapasztalható. Arra figyelmeztetett, hogy a kiközösítés „embertelenítést eredményez, ez pedig emberirtáshoz vezet”.
A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban a németek felszámolták az úgynevezett cigánycsaládtábort (Zigeunerfamilienlager), meggyilkolva néhány óra alatt a gázkamrákban több mint 4 ezer romát. Az auschwitzi haláltáborba a németek 1943 után Heinrich Himmler náci SS-vezér parancsára mindenekelőtt németországi, ausztriai, csehországi és lengyelországi romákat és szintiket deportáltak, összesen mintegy 23 ezer embert, közülük 21 ezren éhségben, betegségekben, illetve a családtábor felszámolásakor életüket veszítették.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
Míg Bandholtz tábornok lovaglóostorral kergette el a Nemzeti Múzeumtól a betolakodókat, addig a magyar tiszt furfanggal igyekezett menteni a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum kincseit.
Mikor lehet jó nemcsak a magyar és a szlovák vezetés, de a két nemzet közötti viszony is? Egy rendkívüli kötet újranyitotta a kérdést, és újra rá kellett döbbenni: a történelem máig ható propagandaértelmezése áll a két szomszéd közé.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
Történelmi alapozás az ukrán államiság és nemzettudat kérdéséről.
A Nagy Háború Blog szerzőgárdája ismét a Karszt-fennsíkra kalauzolja az olvasókat, ezúttal 1917-ben járunk.
A szerző sokat segít abban, hogy műve értő feloldást hozzon, egyúttal megelőzze, hogy hamis traumás emlékek alakuljanak ki, miközben ellentart a nemzeti identitást támadó ideológiai erőknek is.
Persze az is kérdés, mit tekintünk jobb- vagy baloldalnak...
