Humanitárius okokból.
Litvánia lehetővé teszi a belépést az országba azon fehérorosz állampolgárok számára, akik humanitárius okokból szeretnének a balti államba jutni – jelentette be Saulius Skvernelis litván miniszterelnök. Skvernelis szerda esti nyilatkozatában kiemelte a szolidaritás fontosságát, és kiábrándítónak nevezte az európai fővárosok első reakcióját a vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztás nyomán kialakult helyzetre. „Mi, (Fehéroroszország) legközelebbi szomszédai, mindig elsőként reagáltunk” – szögezte le a miniszterelnök, aki egyúttal felszólította az Európai Uniót, hozzon szankciókat a minszki vezetés ellen. Rita Tamasuniene litván belügyminiszter egy kabinetülésen már korábban azt javasolta, Fehéroroszországot vegyék fel azon országok listájára, amelyek mentességet élveznek a koronavírus-járvány miatt elrendelt beutazási korlátozások alól.
A litvánok készek közvetíteni
Litvánia, Lettország és Lengyelország mellett a héten már felajánlotta, kész közvetíteni a fehérorosz kormány és az ellenzék között. Gitanas Nauseda litván elnök szerdán nem zárta ki az összeurópai vagy országos szintű szankciókat sem abban az esetben, ha a kezdeményezést a fehérorosz vezetés elutasítja. Az elnök egyúttal felszólította a fehérorosz hatóságokat, tegyenek meg mindent a feszültség csökkentéséért, és hagyjanak fel az aránytalan erő alkalmazásával, valamint sürgette a tüntetéseken őrizetbe vett emberek szabadon engedését. Az országban a vasárnapi elnökválasztás előzetes eredményeinek közzétételét követően kezdődtek tüntetések. A hivatalos, de az ellenzék által vitatott adatok szerint Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő 80,08 százalékot, míg legfőbb ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja 10,09 százalékot szerzett.
Cihanouszkaja választási csalásra hivatkozva kijelentette, hogy nem fogadja el a közzétett eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének, majd nem sokkal később, hatósági nyomásra, Litvániába távozott, és a választási eredmény elfogadására, valamint a tüntetések beszüntetésére szólította fel híveit. Fehéroroszországban szerda éjjel már negyedszerre vonultak utcára az emberek a választás óta, tüntetéseket jelentettek Minszkből, Grodnóból, Bresztből és más városokból is.
Mintegy 6 ezer ember őrizetben
A hatóságok országszerte eddig mintegy 6 ezer ember vettek őrizetbe, és két tüntető halálának a hírét erősítették meg. Kedd éjszaka összecsapások törtek ki a lengyel határhoz közeli Bresztben is, ahol a rendőrök tüzet nyitottak a tüntetőkre. A rendőri erőszak ellen egyebek közt felszólalt Darja Domracseva négyszeres olimpiai bajnok fehérorosz sílövő is. Steffen Seibert német kormányszóvivő – aki korábban szavahihetőnek nevezte a választási szabályok szisztematikus megsértéséről szóló jelentéseket – az őrizetbe vett emberek azonnali szabadon bocsátására szólított fel.
(MTI)
Fehéroroszország nem atomhatalom, de engedélyezte 2023 vége óta, hogy a vele szövetséges Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket állomásoztasson a területén.
Balti kezekbe került az uniós védelem.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
A helyi lakosok robbanásokat, illetve egy égő drón lezuhanását jelentették.
Németország „történelmi döntésként” jellemezte csapatainak Litvániába telepítését.
A kurszki betörés következtében mozgósították a zsoldossereget, feszült a helyzet.
A legizgalmasabb az egészben az, hogyan magyarázták a bizonyítványukat a rendszerváltozás után a sűrűn font kommunista kapcsolati hálóból érkező tévés személyiségek. Mező Gábor könyvéről.
Október elsejétől több tízezer család számára nyílik meg a lehetőség, hogy könnyebben hozzáférjen a csok pluszhoz, a falusi csok-hoz és a babaváró támogatáshoz.
