Dietrich Vollrath legújabb bestsellerében többek között a gazdasági lassulás okait értékeli.
Dietrich Vollrath a Houston University közgazdásza A beérett gazdaság - a stagnálás mint a siker jele című könyvében tág kontextusban, főleg a 20. század gazdasági folyamatainak tükrében vizsgálja a növekedés és a lassulás jelenségét, feltéve a kérdést, hogy egy-egy lejtmenet valójában sikerként vagy kudarcként könyvelendő-e el?
Vollrath ennek kapcsán kiindulópontként rögzíti, hogy az USA gazdasága miközben a 20. század közepén átlagosan 4.2%-os növekedést produkált, 2000-től kezdődően ez a szám 2 százalék környékén marad, s ez vitathatatlanul befolyásolja az általános közhangulatot is. A szerző ugyanakkor állítja, hogy
a stagnálás tulajdonképpen egy illúzió, semmi több
– a termelékenység ugyanis valójában a GDP számainak alakulásánál kisebb mértékben csökkent. Megjegyzésképpen: a szerző itt arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes megvizsgálni az egy munkavállalóra jutó GDP-t, ami a 20. század átlagos 1.38%-os növekedési üteméhez képest ma 1.29%-ot mutat, ami nem is olyan nagy eltérés.
Vollrath a tendenciák hátterében azt a mindmáig megismételhetetlennek tűnő robbanásszerű demográfiai és ipari fellendülést sejti
amely egyszeri, ámde óriási felhajtóerőt generált az amerikai gazdaságban – ennek megfelelően pedig az utóbbi évtizedek csökkenő adatsorai az USA bruttó hazai termékére vonatkozóan inkább a „nagy boom” B-oldalának, mintsem a produktivitás jelentős visszaesésének tulajdonítható.
A sokak által X-generációnak nevezett – vagyis az 1960 és 1979 között született – népességcsoport korfára gyakorolt kedvező hatása, a nők munkába állása, az iskolázottság elterjedése mind a fogyasztást növekedéséhez vezetett.
Ennek hátulütője viszont a házasságkötések és a gyermekvállalási hajlandóság csökkenése lett.
Vollrath vizsgálja Amerika és Kína kapcsolatait is: állítása szerint Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború jelentősége sem akkora, mint amekkorát a fősodratú elemzések tulajdonítanak neki: a szerző tartja magát ahhoz az állásponthoz, miszerint a jelenleg zajló események még mindig nincsenek akkor hatással a gazdasági folyamatokra, mint amekkorát a demográfia mutatók és az ipar természetszerű csökkenése okoz.
A könyv kapcsán egyébként a Magyar Nemzeti Bank szakértői is állást foglaltak. A bestseller megjelenése kapcsán 2020. július 22-én megtartott online pódiumbeszélgetésen megszólalt Lehmann Kristóf a Magyar Nemzeti Bank Nemzetközi Monetáris Politikai és Gazdaságtudományi Ismeretterjesztési Igazgatóság igazgatója, Kolozsi Pál Péter, az MNB Jegybanki eszköztár, devizatartalék és kockázatkezelési igazgatóság vezetője és Felcser Dániel, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Stratégiai Főosztály vezetője is.
A szakemberek egyetérteni látszottak a tekintetben, hogy a könyv hasznos alapanyag az elmúlt évtizedek gazdasági folyamatainak megértéséhez, mindazonáltal hiányolják a fókuszt a fenntarthatóságra és az életszínvonal emelkedését illetően, amely tényezők szerintük a 21. századi tendenciákat alapjaiban határozza meg.
Az esemény moderátoraként is fellépő Kolozsi elmondta, hogy azzal együtt, hogy a kötet szerinte
„zavarba ejtően Janus-arcú”
(ugyanis egyértelműen elfogadható és egyértelműen megkérdőjelezhető állításokat is tesz), összességében mégis olvasásra érdemes. A docens szerint ugyanis mindenképp a mű előnyére szól, hogy egyszerre közérthető és módszertanilag igényes, ugyanis Volrath jelentős statisztikai és számszaki hátteret vonultat fel állításai megalapozásához.
Kritikaként fogalmazta meg Kolozsi ugyanakkor azt, hogy
Volrath például a szolgáltató szektor szerepe vizsgálatánál mindent 20. századi kontextusban elemez
holott az óta már léteznek frissebb értelmezésmódok is. Példaként említi az ipar és a szolgáltatások súlyponti eltolódását (előbbitől az utóbbi irányába), s hogy a szerző ezt nevezi meg a gazdasági növekedés lassulásának egyik okaként; Kolozsi szerint ez ortodox megközelítésre vall.
Ezt az álláspontot osztja Felcser Dániel is; szerinte ugyanis egy szinten túl a feldolgozóipari termelékenység megreked, s ha a fogyasztó már nem tud – nem akar – vásárolni többet, a szolgáltatások irányába fordul. Ennek kapcsán üdvözli, hogy a könyv hiteles és friss adatokkal támasztja alá a szolgáltató szektor növekedését, szerinte azonban a Volrath valóban alábecsüli a szolgáltató szektor jelentőségét.
Dobozi Gergely
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Nemrég még a „politikai pokolban” pörkölte volna a „semlegeseket” a lengyel miniszterelnök, most viszont kellemetlenül közel került Donald Trump beiktatása és így az amerikai segítség elapadása.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Azt hiszem most van az a pillanat, amikor meg lehetne kímélni David Pressmant a Budapestre történő fáradságos visszautazástól.
Nem jártak jól az amerikai ügyészek, akiket a magyar származású baloldali milliárdos pénzelt.
Gyorsan beleálltak a megválasztott amerikai elnökbe.
A Soros-ügyészekbe állt bele a milliárdos.
Egy kutatás bizonyítja, hogy a hazai média által gyakran emlegetett uniós tagállam munkaerő-piaci helyzete sem ad okot büszkeségre.
A modernitás nagy ideológiái – liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus – mára érvényüket vesztették.
