Ismét megrongálták II. Lipót király szobrát Belgiumban

Ismeretlen tettesek újból megrongálták a kongói területeket gyarmatosító II. Lipót belga király szobrát az általa alapított belgiumi Afrika-múzeum kertjében – adta hírül a The Brussels Times című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.

Guido Gryseels, a múzeum igazgatója elmondása szerint a belga gyarmati múlt ellentmondásos alakjának számító egykori uralkodó szobrát vörös festékkel öntötték le, talapzatára a BLM betűszót írták fel, a fekete bőrű amerikai férfi rendőri erőszak nyomán Minneapolisban május végén bekövetkezett halálára utalva. Azt közölte, a hétfőn bejelentett rongálás idén már a harmadik, de „bizonyára nem az utolsó eset”. Hozzátette, a műalkotások megrongálását elítéli, de megérti a gyarmatosító múltat elítélő mozgalmat és a hozzá kapocslódó figyelemfelkeltő fellépésket.

Az észak-belgiumi Antwerpen Ekeren nevű vársorészében álló szobrot május közepén gyújtották fel, miután azt megelőzően vörös festékkel lelocsolták. II. Lipót Gentben található mellszobrát szintén vörös festékkel öntötték le, majd ráírták, hogy „Nem kapok levegőt”, szintén a fekete bőrű amerikai férfi halálára utalva. A fővárosban található belga földrajzi társaság épületét szintén vörös feliratokkal mázolták össze. A feliratok arra emlékeztetnek, hogy a falakon belül működő kartográfiai vállalat készítette az 1885-től két évtizeden keresztül a király személyes tulajdonát képező kongói terület térképét.

Június elején civilek petíciót indítottak Belgiumban II. Lipót valamennyi brüsszeli szobrának eltávolításáért. A brüsszeli parlament több pártja korábban állásfoglalást nyújtott be, amely szerint új összefüggésbe kell helyezni Belgium gyarmatosítói történelmét. Az időzett szöveg szerint a főváros utcái számos telepes, felfedező, bankár, katonatiszt és zsoldos nevét viselik, valamint az egykori „gyarmati propaganda” nyomait őrzik a parkokban és temetőkben felállított emlékművek is minden „magyarázat nélkül”. A brüsszeli régióban legalább 70 olyan utcanév, illetve emlékmű található, amelyek Belgium gyarmati múltjára emlékeztetnek. Mások azt javasolták, hogy szakértői csoport bevonásával készítsenek a gyarmati múltra emlékeztető minden köztéri, illetve múzeumban található tárgy mellé magyarázó szövegeket olyan módon, hogy azokban megjelenik a gyarmatosítás elleni küzdelem is. Arra is javaslatot tettek, hogy az iskolai tankönyvekbe is kerüljön új magyarázó szöveg az ország gyarmati múltjával foglalkozó fejezetekhez.

Egyet a nyugat-belgiumi Gentből, egyet a déli Mons-ból, egyet pedig az északi Antwerpenből. Az 1865 és 1909 között uralkodó II. Lipót az 1870-es évek közepétől nagy érdeklődéssel fordult az afrikai földrajzi felfedezések felé. Henry Morton Stanley segítségével 1879-1884 között személyes birodalmat épített ki a Kongó folyó vidékén, 2,4 millió négyzetkilométer területet szerzett meg Közép-Afrikában. Miután a belga parlament nem támogatta törekvéseit, a nagyhatalmakkal a berlini konferencián (1884-85) az akkor létrehozott Kongói Szabad Állam uralkodójának ismertette el magát, a terület két évtizedig a király személyes tulajdonát képezte. Nem járt Kongóban, de ügynökei olyan kegyetlenül bántak a helyiekkel, hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyarmat igazgatását. Aki nem teljesítette a gumitermelési kvótákat, annak halál járt, és rengeteg gyerek végtagját vágták le emiatt, ami a gyarmatosítók kegyetlenségének jelképévé vált. Lipót huszonnégy éves uralkodása alatt becslések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét. A terület 1960. július 1-jén vált független országgá.

(MTI)

Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet 

(A kép még júniusban készült.)