Az országot 2018 decembere óta már a második – korlátozott hatalommal rendelkező – ügyvivői kormány irányítja, minthogy a négypárti szövetség akkor felbomlott.
Ismét megrekedtek a kormányalakítást célzó tárgyalások Belgiumban, az erről szóló megbeszéléseket vezető politikusok arról döntöttek, hogy visszaadják mandátumunkat a feladatra őket nemrégiben felkérő Fülöp királynak – közölte a helyi sajtó pénteken. Az országot 2018 decembere óta már a második – korlátozott hatalommal rendelkező – ügyvivői kormány irányítja, minthogy a négypárti szövetség akkor felbomlott.
Fülöp király július folyamán bízta meg a 2019 májusában tartott parlamenti választásokon mandátumot szerző jobboldali Új Flamand Szövetség (N-VA) nevű flamand nacionalista párt elnökét és a vallon Szocialista Párt (PS) vezetőjét a kormányalakítást segítő tárgyalások vezetésére. A Bart De Wever (N-VA) és Paul Magnette (PS) vezette tárgyalódelegáció már a harmadik, amely sikertelenül zárja mandátumát.
Sajtóbeszámolók szerint a két pártvezető pénteken bejelentette, nem tudnak továbblépni a rájuk ruházott feladat elvégzésében, miután a megbeszéléseken részt vevő Flamand Liberálisok és Demokraták (VLD), valamint a vallon liberális Reformer Mozgalom (MR) képviselői reggel megszakították a tárgyalásokat. Magnette és De Wever azt közölte, a két említett párt képviselőjével folytatott „rövid és nehéz” találkozó meggyőzte őket arról, hogy azok kizárólag a tervezett koalíciós mandátumok számáról szólnak, tartalmi dolgokról azonban továbbra sem kívánnak tárgyalni. A zöld Ecolo képviselői szintén a tárgyalásokról való kivonulást fontolgatták, ugyanis csütörtökön azt jelezték, fenntartásaik vannak a következő kormány programját illetően.
A belga sajtó úgy tudja, hogy a delegációvezetők a hétfői határidő előtt, már pénteken délután tájékoztatni kívánták Fülöp királyt a tárgyalások megrekedéséről. A palota kommunikációs osztálya azonban azt közölte: a király szükség esetén elérhető ugyan, de a találkozót továbbra is hétfő reggel tervezik. A megbeszéléseken a felsorolt pártok mellett a jobbközép Kereszténydemokrata és Flamand Párt (CD&V), a flamand szocialista párt (SP.A) és a vallon jobbközép Humanista Demokratikus Centrum (CDH) vett részt.
A pártok legutóbb március közepén tettek kísérletet arra, hogy a koronavírus elleni intézkedések sikere érdekében megegyezésen alapuló, akár egy évig tartó mandátummal rendelkező szövetségi kormányt alakítsanak. A tanácskozás résztvevői azonban végül abban egyeztek meg, hogy a koronavírus okozta válságra való tekintettel „félre kell tenni a politikai különbségeket”, és a jelenlegi kormány megbízatásának meghosszabbítása mellett foglaltak állást. Sophie Wilmes frankofón liberális politikust, korábbi költségvetési minisztert tavaly októberben nevezték ki ügyvezető kormányfőnek, ugyanis a posztot addig betöltő Charles Michel december 1-jén az Európai Tanács elnökeként lépett hivatalba. Wilmes kormányának megbízatása szeptember 17-én jár le.
A belga pártok a 2010-es választást követően rekordideig, 541 napon át tartó huzavona után tudtak csak megegyezni a kormányalakításról. Most ennél is hosszabbra nyúlik a folyamat, hiszen az országnak már közel 600 napja nincs teljes jogkörű kormánya.
(MTI)
„Nem volt vicc, amit az elnökség elején elmondtunk: Tegyük Európát újra naggyá, ez az útja a versenyképességnek és a túlélésnek” – mondta Orbán Viktor.
Egy Schengen ide, egy EU-csatlakozási lendítés oda, nem mondhatjuk, hogy hazánk nem állt volna ki a térségért. Sőt, négy ország is nagyon hálás lehet. Összeszedtük, kik és miért!
Több országba is ellátogat Orbán Viktor, fontos tárgyalásokat folytat a kormányfő.
Mint ismert: a magyar női kézilabda-válogatott arannyal felérő bronzérmet szerzett ezüstvasárnap.
A Mark Rutte NATO-főtitkár által összehívott találkozón az előzetes információk szerint szó lesz még az esetleges tűzszünet esetén felvetődő biztonsági garanciákról, ezzel összefüggésben pedig a nemzetközi békefenntartó erők ukrajnai telepítésének lehetőségéről.
Kormányra készül a romániai magyar párt; Csoma Botond szóvivő lapunknak azonban kifejtette, ha nem tudnak sikerrel kormányozni, 2028-ban a Simion és Georgescu nevével fémjelezett magyargyűlölő pártok akár többséget is szerezhetnek.
Az Old Traffordon úgy érzik, megtalálták a megfelelő játékost a balhátvéd posztra.
„Nehéz akkor segíteni, ha az arrogancia találkozik a tudatlansággal, de megpróbálom” – fogalmazott az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
