Richard Orange egy baloldali svéd napilapban közölt véleménycikkében találgatta, hogy vajon a túlzóan kormánykritikus brit, vagy a kormányzati politikát készségesen kiszolgáló svéd út volt-e a helyes a koronavírus narrációja során.
Richard Orange, a The Daily Telegraph svédországi riportere igen erős állításokat fogalmazott meg a svéd média magatartását illetően a koronavírus-válság kapcsán. Úgy véli, hogy a svéd médiumok mindvégig a kormány politikájához asszisztáltak többek között azáltal, hogy szándékosan megnövelt reakcióidővel tudósítottak a legújabb fejleményekről, s
még akkor sem vonták kétségbe a svéd védekezési stratégiát, amikor már az egész világ azt kritizálta.
Orange példaként hozza fel azt az áprilisi esetet, amikor 22 szakértő emelte fel a szavát a laza „koronapolitika” ellen annak apropóján, hogy a halálozási szám Svédországban meghaladta az 1000 főt, a svéd média erre csupán érintőlegesen reagált. Mindezt Orange a „nyájszellem” kifejezéssel illeti.
A szerző szerint ez különösen a miatt aggasztó, mert így senki sem értesülhetett hitelesen a valós veszélyeket illetően, s a vírus valóban szinte akadálytalanul terjedhetett a társadalomban - így például az idősotthonokban is.
Oranget kifejezetten frusztrálta az is, hogy semmiféle nyoma nem volt a sajtóban annak sem, hogy
a svéd egészségügyi hatóságok elmulasztották előzetesen felmérni azt, hogy például az idősotthonok egyáltalán képesek-e kezelni azt a nyomást, amelyet a nyájimmunitás elérését célzó kormányzati stratégia okoz.
Orange az eltérő attitűdöt azzal magyarázza, hogy valószínűleg a svéd sajtóetika más rugóra működik, mint például a brit, amely egyébként Orange szerint sem hibátlan. „Otthon” ugyanis a média a kormány módszeres kritizálására rendezkedett be, olykor tömeges pánikot okozva ezzel.
Véleménycikkét azzal zárja, hogy ha a hitelességet tekintjük kiindulópontnak a sajtóetika szempontjából, a svéd média kudarcot vallott, ugyanis mindvégig elmulasztotta napirenden tartani a svéd kormányzat felelősségét a védekezés során. Mégis – tekintetbe véve a másik (brit) végletet – Orange mára elbizonytalanodott azt illetően, hogy melyik megoldás a jobb? A svédek ugyanis, köszönhetően a „benyugtatózott” médiájuknak, mindvégig higgadtak maradtak.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az influenszer marketing elképesztő méreteket öltött az elmúlt években, sokszor el kell gondolkodni az egyszeri felhasználónak, igaz-e egyáltalán, amit lát vagy csak egy bujtatott reklámmal van-e dolga?
Látva Magyar Péter felhozatalát, nem csodálom, hogy siratja az ellenzéki sajtó azókat a választókerületeket, ahol egy arc nélküli pártlogóra is leszavaznának az emberek, ha az tiszás.
Krasznahorkai László és Karikó Katalin először találkoztak.
A 444.hu-nak délután egy óráig nem érte el az ingerküszöbét a téma, míg a Telex és a 24.hu teljes mértékben Magyar Péter narratívájából dolgozik.
Természetesen Ukrajna került a középpontba.
Egy külföldi szurkoló Szoboszlaiékat siratta, de többen egyből a nyakának ugrottak.
A miniszterelnök szerint sok nyugat-európai vezető ukrán emberek vérén akarja megvásárolni azokat az előnyöket, amikkel Oroszország legyőzése járna számukra.
A miniszterelnökséget vezető miniszter kevesebb mint tíz perc alatt, humoros kiszólásokkal intézte el a Tiszát és az egész baloldalt.
