Reggelre már legalább 100 halálos áldozatról szóltak a hírek, és csaknem négyezer sérültről.
Kedd késő estére összehívott rendkívüli ülésén a Legfőbb Védelmi Tanács nyilvánította katasztrófa sújtotta várossá Bejrútot, és a testület azt javasolta a kormánynak, hogy szerdán hirdessen ki rendkívüli állapotot két hétre. Az egészségügyi miniszter közlése szerint sokan eltűntek, keresésüket a romba dőlt épületekben és a törmelék alatt nagyon nehezíti, hogy nincs áram. Leállt a telefonösszeköttetés és az internetszolgáltatás is. A robbanások miatt ehetetlenné vált a kikötő magtáraiban tárolt gabona. A gazdasági miniszter közölte, hogy Libanon majd importra szorul, de egyelőre elég búzája van. A robbanások okát még mindig nem tudni. Az első hírek szerint petárdaraktárban keletkezett tűz okozta az elsőt, a második rendkívüli erősségét pedig az, hogy nagyon nagy mennyiségű, 2700 tonna ammóniumnitrát robbant fel, amelyet már hat éve tároltak egy kikötői raktárban.
A robbanás pillanata
Trump szerint robbanószerkezet, Askenázi szerint baleset
Donald Trump amerikai elnök kedd este úgy nyilatkozott, hogy tábornokai szerint valószínűleg robbanószerkezet okozhatta a robbanásokat. Gabi Askenázi izraeli külügyminiszter viszont arról beszélt, hogy „baleset volt, amelyet tűz okozott”, és óvatosságra intett a különböző feltételezések kapcsán. „Nem látok okot arra, hogy ne higgyünk a bejrúti jelentéseknek” – mondta az izraeli külügyminiszter. A jordániai földtani intézet szerint egyébként a robbanás egy 4,5-ös erősségű földrengésnek felelt meg a Richter skálán. A detonációt még a 200 kilométerre fekvő Cipruson is érzékelték.
A libanoni finn nagykövetség is megrongálódott
Súlyosan megrongálódott Finnország libanoni nagykövetségének épülete is a keddi bejrúti robbanás miatt. A finn kormány Twitter-üzenetben tudatta, hogy a tetemes anyagi károk ellenére senkinek nem esett baja a követség alkalmazottai közül. Sanna Marin finn miniszterelnök sokkolónak nevezte a robbanás hírét, és részvétét nyilvánította a halálos áldozatok családtagjainak, akárcsak Pekka Haavisto finn külügyminiszter, aki üzenetében megemlítette, hogy még mindig nem tudni, mi okozta a katasztrófát.
(MTI)
Fotó: A pusztítás nyomai a bejrúti kikötőben, ahol hatalmas robbanás történt 2020. augusztus 4-én. MTI/EPA/Vael Hamzeh
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A skandáló tömeg mindig megvolt, de az eredmény soha.
A szabotázs célja nagy valószínűség szerint a Varsó-Deblin között közlekedő vonat felrobbantása volt.
Azonnal intézkedett Orbán Viktor.
A Képviselőház akár már jövő héten szavazhat az ügyről.
A szankciómentesség időkorlát nélküli, a többi csupán technikai kérdés, vagyis játék a szavakkal.
A németek a Nagelsmann-éra egyik – ha nem a – legjobb meccsén szórtak hatot Szlovákiának.
Nem kímélte az ellenzéki párt vezetőjét az elemző.
