Kísért az Északi Áramlat: szabotázst sejtenek a németek egy víz alatti kábel elvágásában
A Finnországot Németországgal összekötő vezeték több szempontból is fontos volt.
„A szankciókkal azt demonstráljuk, hogy komolyan vesszük az emberi jogok fehéroroszországi megsértését” – jelentette ki Urmas Reinsalu észt külügyminiszter.
„Lettország megtiltotta a beutazást Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök és 29 másik fehérorosz tisztségviselő számára az elnökválasztás után kialakult minszki helyzet miatt” – tájékoztatott hétfőn a lett külügyminisztérium. Korábban hasonló intézkedéseket hozott Litvánia és Észtország is.
„A Lett Köztársaság kormányának döntése alapján, valamint az észt és a litván külügyminisztériummal egyeztetve Edgars Rinkevics lett külügyminiszter úgy döntött, hogy meghatározatlan időre megtiltják a beutazást 30 fehérorosz vezető számára” – áll a lett külügyminisztérium közleményében. „A szankciókkal azt demonstráljuk, hogy komolyan vesszük az emberi jogok fehéroroszországi megsértését” – jelentette ki Urmas Reinsalu észt külügyminiszter. A litván belügyminisztérium közölte, hogy a tárca vezetésével működő bevándorlási hivatal hétfőn felvette az adott fehérorosz vezetőket azoknak a személyeknek a listájára, akiknek megtiltják a belépést Litvániába.
A névsorban a fehérorosz elnökön kívül szerepel Viktar Lukasenka, az államfő idősebb fia és nemzetbiztonsági főtanácsadója, Ihar Szerhjajenka, az elnöki hivatal vezetője, Makszim Rizsankou, az elnöki hivatal vezetőjének első helyettese és az ő helyettesei, Volha Csuprisz és Hennagyij Bohdan, a fehérorosz Állambiztonsági Bizottság (KGB) vezetője, Valerij Vakulcsik, Jurij Karajeu belügyminiszter, Aleh Slizsauszki igazságügy-miniszter, Lidzija Jarmosina, a központi választási bizottság vezetője és mások. Gitanas Nauseda litván elnök hétfőn hozta nyilvánosságra sajtótájékoztatóján, hogy a három balti ország szankciókat léptet életbe 30 fehérorosz vezető, közöttük Lukasenka elnök ellen.
A litván külügyminisztérium listáján 118 ember szerepel, közöttük Lukasenka. Vilnius szerint valamennyiüknek közük volt az elnökválasztás eredményeinek meghamisításához és a tiltakozók elleni indokolatlan erőszak alkalmazásához. Fehéroroszországban augusztus 9-én tartották az elnökválasztást, amelyen az országot 1994 irányító Aljankszandr Lukasenka a hivatalos végeredmény szerint a szavazatok 80,1 százalékát kapta. A második helyen legfőbb ellenlábasa, Szvjatlana Cihanouszkaja végzett a szavazatok 10,12 százalékával. Az ellenzék vasárnap immár harmadik alkalommal szervezett megatüntetést Lukasenka lemondását követelve. Az első nagy tüntetés után mintegy 7000 embert vettek őrizetbe, a rendőrök és a tüntetők közötti összetűzésekben három ember meghalt.
(MTI)