A vádirat értelmében a titkos gyűlés résztvevőinek az volt a céljuk, hogy a 2013-as Gezi parki tüntetésekhez hasonló „erőszakot és társadalmi káoszt” alakítsanak ki.
„Felmentette pénteken egy isztambuli bíróság Peter Steudtnert, a terrorszervezet támogatásával vádolt német emberi jogi aktivistát, akinek az ügye miatt 2017-ben diplomáciai viszály robbant ki Berlin és Ankara között” – jelentette a BirGün török ellenzéki napilap internetes oldalán, hozzátéve, hogy a per további tíz vádlottja közül négyet börtönbüntetésre ítéltek.
Taner Kilic, az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet törökországi kirendeltségének tiszteletbeli elnöke hat év három hónap szabadságvesztést kapott, miután a törvényszék szerint a 2016-os puccskísérletért felelőssé tett, Törökországban terrorszervezetnek nyilvánított gülenista mozgalom tagja. Tagsággal egyedül őt vádolták, a többiek ellen terrorszervezet támogatása címén folyt eljárás. Mindannyiukra hét év hat hónaptól 15 évig terjedő börtönt kért az ügyészség.
További három jogvédőre, köztük Idil Eserre, az AI törökországi irodájának korábbi vezetőjére egy év 13 hónap börtön róttak ki. Steudtnerrel együtt összesen hét embert mentettek fel bizonyíték hiányára hivatkozva, beleértve a per másik külföldi érintettjét, Ali Gharavi iráni származású svéd írót és IT-szakértőt. A per első tárgyalását 2017. október 25-én tartották, amelyet követően Kilic kivételével mindenkit szabadlábra helyeztek.
Steudtnert és kilenc társát 2017 júliusában tartóztatta le a török rendőrség az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) található egyik szállodában, ahol az AI közleménye szerint kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt. A vádirat értelmében a titkos gyűlés résztvevőinek az volt a céljuk, hogy a 2013-as Gezi parki tüntetésekhez hasonló „erőszakot és társadalmi káoszt” alakítsanak ki. A találkozót állítólag Kilic szervezte. Őt már korábban, júniusban előállították a hatóságok, mert feltehetően használta azt a ByLock nevű titkosított üzenetküldő programot, amelyen keresztül Ankara szerint a 2016-os összeesküvést szervezték.
Bebörtönzésük súlyos feszültséget keltett Berlin és Ankara között. Sigmar Gabriel akkori német külügyminiszter az ügy kapcsán irányváltást ígért Németország Törökországgal folytatott viszonyában. A tárcavezető úgy látta, hogy a hatalomátvételi kísérlet óta tett lépésekkel az ankarai vezetés hátat fordított az európai értékeknek. Törökországban az eltelt négy év során százezreket vettek őrizetbe, és tízezreket zárattak börtönbe a puccskísérlettel összefüggésben.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Sallait saját csapattársa zavarta a gólszerzésben.
Bár az Iszlám Állam területi uralma évekkel ezelőtt összeomlott, a terrorszervezet ideológiája és online hálózata továbbra is halálos támadásokra inspirál világszerte.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
Régi-új érdeklődő a láthatáron.
Törökország aggódik a a Fekete-tengeren zajló eszkaláció miatt.
Leesett az álla a török lap újságírójának.
A Nézőpont Intézet vezetője szerint a Tisza Párt elnökének viselkedése méltatlan még egy önjelölt kormányfőhöz is.
A Financial Times szerint Putyin kozmetikázott jelentéseket kap a frontról. Ezért nem akar még véget vetni a háborúnak.
