Az SDSM-nek 46, a VMRO-DPMNE-nek pedig 44 képviselője lesz a 120 tagú parlamentben.
Sem az eddig kormányzó szociáldemokraták, sem a jobboldali ellenzék nem tud önállóan kormányt alakítani Észak-Macedóniában – ez szűrhető le a választási bizottság legfrissebb tájékoztatójából, amely rögzíti a 120 fős törvényhozás választási utáni mandátumelosztását. Az előrehozott parlamenti választáson a testület utolsó, majdnem százszázalékos feldolgozottság mellett közölt adatai szerint a baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) a szavazatok 36,12 százalékát szerezte meg, nem sokkal előzve meg a voksok 34,85 százalékát kapó jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártját (VMRO-DPMNE). Ez azt jelenti, hogy az SDSM-nek 46, a VMRO-DPMNE-nek pedig 44 képviselője lesz a 120 tagú parlamentben.
Az albán nemzeti közösség legnagyobb pártja, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) a szavazatok 11,3 százalékát (15 mandátum) gyűjtötte össze, és ezzel ismét a DUI lehet a mérleg nyelve. Felmérések szerint az albán párt a korábbiakhoz hasonlóan a szociáldemokratákat támogathatja, és közösen alakíthatnak kormányt, Zoran Zaev, az SDSM elnöke ugyanis többször is nyíltságot mutatott az albán kisebbség felé, például kezdeményezte az albán nyelv hivatalossá nyilvánítását az egész ország területén.
A választáson indult 15 párt és koalíció közül a szkopjei törvényhozásba bejutott még a szintén kisebbségi Albánok Szövetsége (12 mandátum), a Baloldal (két mandátum), valamint az Albánok Demokratikus Pártja (egy mandátum). A részvételi arány 51 százalékos volt, ami alacsonyabb a négy évvel ezelőttinél, amikor a választásra jogosultak 66,79 százaléka járult az urnák elé. Az észak-macedón alkotmány szerint a képviselőháznak 120-140 tagja lehet, ez alkalommal is – ahogy négy éve – 120 képviselő kapott helyet a parlamentben. A többi helyet a diaszpórában élők jelöltjei között osztották volna ki, de a külföldön élő észak-macedónok ezúttal, vélhetően a koronavírus-járvány miatt, nem jelentkeztek elegendően a szavazásra.
Az alkotmány szerint a parlamentnek legfeljebb húsz napon belül meg kell alakulnia. Az ülést az előző házelnök, Talat Xhaferi hívja össze. Miután a parlament megalakul, a köztársasági elnöknek tíz napja van arra, hogy a legtöbb mandátummal rendelkező pártot kormányalakításra kérje fel. A felkért párt vezetőjének az elnöki megkeresést követően 20 napon belül össze kell állítania a leendő minisztereinek listáját, és ismertetnie kormányprogramját. Amennyiben ez a párt nem tudja megszerezni a képviselők többségének a támogatását, a sorrendben második legtöbb szavazattal rendelkező párt kísérelheti meg a kormányalakítást.
(MTI)
Kormányra készül a romániai magyar párt; Csoma Botond szóvivő lapunknak azonban kifejtette, ha nem tudnak sikerrel kormányozni, 2028-ban a Simion és Georgescu nevével fémjelezett magyargyűlölő pártok akár többséget is szerezhetnek.
A műsorvezetőnek kellett közbeavatkoznia.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Tizennégy színes egyéniség indul Románia elnöki versenyében, de felmérések szerint a románok egy erős elnököt szeretnének. Román pszichológus elemezte ki őket az Adevarulon.
Hivatalosan is megerősítették a kormánypárt győzelmét Grúziában. A bejelentést több incidens is megzavarta, a választási bizottság vezetőjét festékkel öntötték le, az ellenzék az ülésnek helyet adó épület előtt tüntetett.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Minden tervük dugába dőlt.
Mozgalmas év volt a felsőoktatásban és a szakképzésben egyaránt, Varga-Bajusz Veronika kértük meg, hogy értékelje az évet.
