Stephen Walt szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy a szuverenitás eszméje a globalizációs törekvéseknek is ellenáll, és újból megerősödik a 21. században. Ez pozitív fejlemény, hiszen a határok, és a szuverenitás tiszteletben tartása az államok, így az emberiség érdekét is szolgálja.
Az a nemzetállami modell az eddigi legsikeresebb politikai forma
Stephen Walt, napjaink egyik leghíresebb nemzetközi kapcsolatok szakértője legfrissebb elemzésében nem győzni hangsúlyozni, hogy a mai napig a territoriális állam az egyetlen univerzálisan elfogadott politikai koncepció. Úgy véli, a territoriális állam mint koncepció felülkerekedése nem volt törvényszerű, az egymással versengő modellek közül végül két jellemzője: a szuverenitás alapelve, és az ezzel együtt járó nacionalizmus emelte ki.
A szuverenitás elvének és a nacionalizmusnak a térhódítása hozzájárult a nagy birodalmak megdőléséhez, a dekolonizációhoz és a kialakuló nemzetközi rendszer fő szervezőelemévé vált. Az államok területük feletti szuverenitására épülő nemzetközi rendszerben nem alakult ki egy univerzális politikai, gazdasági modell, az egyes országok eltérő berendezkedése a szuverenitás tiszteletben tartásával egyidejűleg létezhetett. Voltak noha uniformizáló nagyhatalmi törekvések a történelem során, amelyek szuverenitásuk feladására kényszerítették az államokat (például a napóleoni Franciaország vagy a Szovjetunió részéről), ezek nem tudtak tartósan érvényre jutni.
Az állami szuverenitás alapelvét nem írta felül a globalizáció
Walt szerint valamelyest más volt a helyzet az Egyesült Államok esetében, amely formálisan ugyan szuverénnek tekintette az államokat, de komoly erőfeszítéseket tett, hogy befolyásolja, olykor diktálja más államok belpolitikai döntéseit. Az USA a világgazdasági rendszert is úgy alakította ki, hogy az általa szorgalmazott „hiperglobalizáció” érvényesülésével az egyes államok intézkedései összhangban legyenek az amerikai preferenciákkal. Walt szerint azonban, az elmúlt 15 év nem kedvezett a globalizációs törekvéseknek és a hasonló értékeken és intézményeken alapuló világrend víziójának. A globalizáció térhódítása helyett – ahogy ezt a Brexit és Donald Trump megválasztása is tanúsítja – ezzel ellentétes tendenciának lehetünk szemtanúi, amit a koronavírus-járvány csak felgyorsított.
Az államok érdeke a 21. században is a szuverenitásuk megőrzése
Walt úgy véli tehát, hogy a szuverenitás újbóli megerősödését láthatjuk, a kisebb államok és a nagyhatalmak részéről egyaránt. Hozzáteszi, hogy a vesztfáliai békeszerződés nyomán kialakult modern állam koncepciója soha nem volt megkérdőjelezetlen, de az alapelv, hogy az egyes államok rendelkezhetnek a saját területük felett, továbbra is mélyen beágyazódott a jelenlegi világrendbe. A nemzetközi rendszernek továbbra is a territoriális állam a fő alkotóeleme, az államok pedig általában ennek megerősítése jegyében cselekednek.
Walt elképzelhetetlennek tartja, hogy a közeljövőben egy másik, egységes politikai és gazdasági modell felülkerekedjen, hiszen az államok érdeke is a nemzeti szuverenitás megőrzése, amelynek három okát azonosítja. Egyrészről, problémát jelent, hogy mikor egy adott állam beavatkozik egy másik belügyeibe a legtöbbször nincs tisztában a helyi viszonyokkal és így az intervenció nem várt következményekkel járhat, ellenállásba ütközhet. Másrészről, egy új univerzális modell elterjesztésének szándékát az államok fenyegetettségként észlelnék, és ezzel növelné a nagyhatalmi konfliktusok kockázatát. Harmadrészt, egy stabilabb nemzetközi gazdasági rend megteremtése olyan kereskedelmi és gazdasági megállapodásokat igényel, amelyek nagyobb fokú nemzeti autonómiát garantálnak, miközben megőrzik a kereskedelem előnyeit és csökkentik a globális pénzügyi pánikok kockázatát.
A leendő elnök által belengetett extravámok sokak szerint olyan kereskedelmi háborúhoz fognak vezetni, amely meg is öli a globalizációt. Vannak azonban olyan modellek, amelyek nem ennyire pesszimisták: ezek szerint attól, hogy az USA kiszáll egy játékból, az még folyik tovább – csupán a szabályok változnak meg.
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
Brüsszel döntése aláásná az egyik legfontosabb uniós elvet.
A világ számos országából érkeznek előadók és vendégek.
Az utolsó napokban már spórolni kellett.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
