A büntető intézkedés értelmében a 18 éves Hafez el-Aszad nem léphet be az Egyesült Államok területére, illetve esetleges amerikai vagyonát zárolják.
Édesanyját, Aszma el-Aszadot júniusban hasonló szankcióval sújtották. A szíriai elnök ellen 2011 júniusában léptettek életbe szankciókat. A pénzügyminisztérium közleménye szerint az amerikai kormányzat nemcsak Hafez el-Aszad ellen léptetett életbe büntető intézkedéseket, hanem szankciót hozott összesen 14 szíriai vállalat és személy, továbbá a Szíriai Arab Hadsereg egyik egysége ellen is.
Az indoklás szerint a büntető intézkedéseket a 2019 decemberében hatályba lépett, úgynevezett Caesar Törvény értelmében szabták ki. Ez a törvény szankcionál mindenkit, aki „megkönnyíti az Aszad-rezsimnek a különböző javakhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutást, továbbá a rezsim katonai tevékenységét, olaj-és gáziparát segítő technológiák beszerzését”. A törvény egyben szankciókkal sújtja azokat is, akik „az újjáépítésben történő részvétel révén hasznot húznak a szíriai konfliktusból”.
„Itt az ideje véget vetni Aszad szükségtelen és brutális háborújának. Mindenekelőtt ez a célja szankcióinknak” – fogalmazott Mike Pompeo amerikai külügyminiszter abban a közleményben, amelyet a szankciós intézkedések nyilvánosságra hozatala után tett közzé. Az Egyesült Államok – és az Európai Unió is – már korábban befagyasztott a szíriai állam és több száz szíriai vállalat és személy vagyonát. Washington megtiltotta a Szíriába irányuló exportot és beruházásokat, valamint az olajtermékekkel kapcsolatos tranzakciókat. Az új szankciók a szíriai gazdaság több ágazatát érintik, és vagyonbefagyasztást helyeznek kilátásba hovatartozástól és állampolgárságtól függetlenül mindenkinek, aki az Szíriával az érintett szektorokban üzleti-gazdasági kapcsolatban áll.
(MTI)
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
Az amerikai elnök ezt közvetlenül azután közölte, hogy Irán elnöke bocsánatot kért a szomszédos államok megtámadásáért, de azt mondta, Teherán nem hajlandó megadni magát.
Amerika katonai lépéseket fontolgat a Hormuzi-szoros válsága kapcsán.
Or Yissachar, a David Biztonságpolitikai Intézet vezető elemzője a Mandinernek elmondta: Irán nem úgy viselkedik, mint egy normális ország, ezért nem is lehet úgy kezelni, mintha az lenne. Az izraeli szakértőt az Irán elleni hadműveletről kérdeztük.
Az elkövető az iráni rezsim zászlajával takarta magát, amelyre Allah nevét írta fel.
Donald Trump amerikai elnök szombatra virradóra megerősítette, hogy az Egyesült Államok megtámadta Iránt.
Amerika a nyugati civilizáció meghatározó ereje. Megsértődni lehet rá, de elszakadni tőle nem. Rajcsányi Gellért írása.
Az angyalföldiek vezetőedzőjével beszélgettünk.
A francia államfő szerint „semmi nem fordíthatja el a figyelmet Ukrajnától.”