Megszólalt Zelenszkij jobbkeze: Ukrajna hallani sem akar a békéről, meg amúgy se elég erősek épp
Kijev szerint hiányzik az erő, és a nyugati támogatás a béketárgyalásokhoz.
Együtt jobban ellen tudnának állni a külső beavatkozásnak.
A kínai-orosz stratégiai kapcsolatok erősítését szorgalmazta Hszi Csin-ping kínai elnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott telefonbeszélgetésében, mindössze öt nappal azután, hogy Moszkva jelentős védelmi megállapodást kötött Újdelhivel. A CGTN kínai állami nemzetközi hírcsatorna beszámolója szerint Hszi hangsúlyozta: Kína kész tovább dolgozni Oroszországgal, hogy együtt ellenálljanak a „külső szabotázsnak és beavatkozásnak”, megvédjék saját nemzeti szuverenitásukat, biztonságukat és fejlődési érdekeiket, valamint közös érdekeiket.
Putyin Kína szuverenitása mellett
A CGTN az orosz államfőt idézve azt írta: Oroszország határozottan támogatja Kína Hongkong nemzetbiztonságának védelmére irányuló erőfeszítéseit – utalva a Hongkongban múlt héten hatályba léptetett új nemzetbiztonsági törvényre, amely számos ország és nemzetközi szervezet bírálatát váltotta ki.
Putyin a tudósítás szerint Hongkong kapcsán azt is elmondta, hogy Moszkva ellenez mindenféle provokatív lépést, amely Kína szuverenitását sértené, a beszélgetés más pontjain pedig aláhúzta, hogy a két ország tiszteletben tartja egymás szuverenitását és biztonságát, határozottan kiáll egymás mellett, és közösen dolgozik a globális stratégiai stabilitás, valamint biztonság megóvásáért. A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap azonban rámutat: a kínai-indiai határon a múlt hónapban ismét kipattant konfliktust követően Újdelhi a múlt hónapban hagyott jóvá egy 2,4 milliárd dollár értékű védelmi megállapodást Moszkvával.
Az oroszok Indiával is jóban vannak
Oroszország India legnagyobb fegyverbeszállítója, a két ország szoros kapcsolata még a hidegháború idejére nyúlik vissza. Az indiai sajtó tudósítása szerint Narendra Modi indiai miniszterelnök elsőként gratulált Putyinnak a múlt héten ahhoz a népszavazáshoz, amelynek eredményeként akár 2036-ig maradhat az elnöki székben.
Putyin pedig arról biztosította az indiai kormányfőt, hogy erősíteni kívánja a két ország közötti stratégiai kapcsolatot. Szerdai telefonbeszélgetésük során Hszi Csin-ping kitért arra is, hogy Kína a jövőben még intenzívebben fog együttműködni Oroszországgal a nemzetközi színtéren – így az ENSZ-ben is, – hogy közösen álljanak ki a hegemónia és az unilateralizmus ellen. Egy nappal korábban a két ország az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) megvétózta a Szíriának szánt humanitárius segélyről szóló határozatot.
A SCMP rámutat: Hszi és Putyin ezt megelőzően utoljára májusban egyeztetett, egyes megfigyelők pedig enyhe változásokat érzékeltek a kínai-orosz kapcsolatokban. A múlt héten Oroszország pekingi nagykövetségét éles bírálatok érték kínai diplomaták, valamint internetfelhasználók részéről, miután közösségi oldalán megosztott egy videót Vlagyivosztok alapításának évfordulója alkalmából. A kikötővárost 1860-ban egy Kínától elfoglalt területen alapították, amelyet az ország a második ópiumháborúban a Nagy-Britanniától és Franciaországtól elszenvedett vereséget követően veszített el.
(MTI)