Továbbra sem jár be a munkahelyére Magyar Péter – ezúttal viszont azt sem tudta, hol ülésezik az EP a héten
A Tisza elnöke eddig sem sokat tartózkodott a havi nyolcmilliós fizetéssel és mentelmi joggal járó munkahelyén.
Ha két tényben kellene összefoglalni a francia önkormányzati elnökválasztás lényegét, akkor azt mondhatnánk, hogy ez a két tény a történelmi szinten is alacsony részvétel, és a zöld áttörés.
"Vasárnap – azaz június 28-án rendezték a francia helyhatósági választások második fordulóját. Korunkra jellemző, hogy a választás is a koronavírus-járvány áldozatai közé tartozik: az első fordulót még március 15-én megrendezték, úgy gondolván, hogy a választói elkötelezettség majd dacol a kórral. A döntés már akkor is nagy vitát kavart, sokan azzal vádolták meg a kormányt és a politikai elitet, hogy saját érdekeiket a biztonság szempontjai elé helyezték a választás megtartásával. A vádak mellett egészen biztosan az alacsony részvételi arány is közrejátszott abban, hogy úgy döntöttek, hogy a második forduló megtartását elhalasztják a járvány utánra.
Az első fordulós eredmények ismeretében talán nemcsak a részvételi arány miatti aggodalom játszott szerepet a halasztásban, hanem az is, hogy Emmanuel Macron elnök pártja, a La République en Marche (LREM) nagyon rosszul szerepelt a márciusi választási fordulón még a várakozásokhoz képest is. Az első forduló által kijelölt tendencia azt sejtette, hogy ha akkor rendezik a második fordulót is, akkor az alacsony részvételi arány, a kormánypárt mélyrepülése és a környezetvédő pártok jó szereplése fog folytatódni. A járvány utáni időszakra történő halasztás legalább a javítás esélyét adta meg a hagyományos pártoknak.
Úgy tűnik, hiába volt a halasztás. A három hónappal később, június 28-án megrendezett második fordulóban pontosan ezek a tendenciák folytatódtak. Sőt, a kedvezőtlen tendenciák mintha még mélyebbé váltak volna az eltelt idő alatt. Azaz nem mondhatjuk, hogy jót tett volna a halasztás a francia demokráciának.
Ha két tényben kellene összefoglalni a francia önkormányzati elnökválasztás lényegét, akkor azt mondhatnánk, hogy ez a két tény a történelmi szinten is alacsony részvétel, és a zöld áttörés. Míg ugyanis március közepén mindenki azon szörnyülködött, hogy a távolléti arány magasabb, mint ötven százalék, addig június végén már azt vették apatikusan tudomásul, hogy a távollét a hatvan százalékot is meghaladta. Ahogy márciusban, úgy most is mindenki azzal nyugtatta magát, hogy a járvány miatti félelem miatt nem mertek az emberek elmenni választani, a helyzet azonban nem ennyire egyszerű.
Míg ugyanis valóban, a koronavírus-járvány Franciaországban is iszonyatos pusztítást okozott, addig a távollét mellett azt is láthatjuk, hogy a hagyományos középpártok, azaz a Les Républicains és a szocialisták gyengén szerepeltek, még ha néhány, számukra kulcsfontosságú várost meg is tudtak tartani. Hozzájuk hasonlóan, a kormánypárt sem örülhetett vasárnap este. Velük szemben viszont a Rassemblement National és a zöldek legalábbis megtartották állásaikat, de az utóbbiak esetében komoly nyereségekre is szert tettek Bordeaux, Strasbourg és Lyon megszerzésével."
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.