Szerdán kiderül, hogy Putyin mellett állnak-e az oroszok

Szerdán lezárul az oroszországi alkotmánymódosításokról szóló népszavazás, amely végleg bebetonozhatja Vlagyimir Putyin rendszerét – írja az Euronews. A népszavazásra nem is lett volna feltétlen szüksége az elnöknek, az új alaptörvényt ugyanis már elfogadta a parlament, de a Kreml nagy részvételre és elsöprő győzelemre számít – teszi hozzá az oldal.

Részvételre ösztönzés

Az Euronews arról is beszámol, hogy a hatóságok a részvételi arányt értékes tárgynyereményekkel igyekeznek növelni. „Az embereket tájékoztatjuk a módosításokról. Főleg az idősek érdeklődnek. Elmondjuk nekik, hogy a nyugdíjak évenkénti korrekciója bekerül az alkotmányba, aminek örülnek” – mondta azon önkéntesek egyike, akik a gyerekeknek matricákat, a felnőtteknek szórólapokat osztogatnak, és szavazásra buzdítják a választópolgárokat.

A népszavazás az első alkalom, hogy elektronikusan is lehet szavazni: Moszkvában és Nyizsnyij Novgorod megyében adhatják le voksukat így a választók. Az új rendszerrel kapcsolatban máris problémák merültek fel: Pavel Lobkov, az ellenzéki Dozsgy online televízió munkatársa rögtön az első napon közölte, hogy a 141-es moszkvai szavazókörzetben, majd az interneten keresztül is sikerült szavaznia.

„Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke »provokációnak« nevezte, hogy az újságíró kétszer adta le a voksát, helyettese, Nyikolaj Bulajev pedig úgy vélekedett, hogy valaki »hivatali mulasztást követhetett el«” – idézi az illetékeseket az Euronews. Az oldal ismerteti az ellenzékiek álláspontját. „Egy nyugdíjas, Jevgenyij például azt mondta az Euronews moszkvai tudósítójának, Galina Polonszkajának, hogy egyértelműen változás kell az élen, mert Putyin húsz éve van hatalmon, és semmi nem változott”.

„Magához ragadja a hatalmi eszközöket, és igazából egy klasszikus autokráciát épít, egy klasszikus diktatúrát” – nyilatkozta Putyinról a módosítócsomagot ellenző mozgalom egyik vezetője, Julia Galamina. Ennek ellenére a választók többsége az elnök mellett van. A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet adatai szerint az oroszok 67-71 százaléka szavazna az alkotmánymódosítás mellett, 28-32 százalék pedig ellene. Voksolási hajlandóságát 71, határozott szándékát pedig 51 százalék fejezte ki – ismerteti az adatokat az Euronews.

Lenullázott mandátumok

A megújított alaptörvény egyebek között „lenullázza” a 67 éves, nyolc éve hivatalban lévő elnök eddig letöltött államfői mandátumait, amivel megnyitja számára az utat, hogy a 2024-ben és a 2030-ban esedékes elnökválasztáson is jelöltethesse magát. A módosítások – az orosz alkotmány nemzetközi joggal szembeni prioritásának meghirdetése mellett – konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket, valamint a hatalmi ágak kölcsönös viszonyát megváltoztató kezdeményezéseket is tartalmaznak.

Egyebek között utalnak az istenhitre és Oroszországra mint a Szovjetunió jogutódjára is – a jelenlegi határain belül – azzal, hogy rögzíti: „az ezeréves történelme által egyesített Oroszországi Föderáció, megőrizve az elődök emlékét, akik átadták nekünk eszményeiket és az istenhitet, csakúgy mint az orosz állam fejlődésének jogfolytonosságát, elismeri a történelmileg kialakult állami egységet”. Az alaptörvényben új, hogy megtiltja az ország területének elidegenítését célzó tetteket és felhívásokat. A gyermekeket nevezi meg az ország legfontosabb kincsének, a házasság fogalmát pedig egy férfi és egy nő szövetségeként határozza meg. Megerősítené az orosz nyelv hivatalos használatát az állam területén, de a köztársaságoknak megengedi, hogy nemzeti nyelveiknek az orosszal egyenrangú államnyelvi státust adjanak – írtuk korábbi cikkünkben.