Érthetetlen: Kijev még jobban megnehezítené a télre való felkészülést az ukránoknak
Bajba kerülhetnek az emberek, ha nem megfelelően tárolják a tűzifát.
A megújított alaptörvény egyebek között „lenullázza” a 67 éves, nyolc éve hivatalban lévő elnök eddig letöltött államfői mandátumait, amivel megnyitja számára az utat, hogy a 2024-ben és a 2030-ban esedékes elnökválasztáson is jelöltethesse magát.
„Két régió, Moszkva és Nyizsnyij Novgorod megye elektronikusan szavazhat az orosz alkotmány módosításáról” – jelentette be csütörtökön az orosz Központi Választási Bizottság.
Putyin elvetette a postai szavazás lehetőségét
A testület szerint további három régió kérelmezte még, hogy a lakói elektronikusan adhassák le szavazatukat. A kérdést egyebek között olyan kritériumok alapján döntötték el, mint az internet bekötöttsége, az állami szolgáltatások portálja (kormányablak) igénybe vételének elterjedtsége, továbbá a lakosság részvételi hajlandósága, valamint a választási hatóság felvilágosítási és ellenőrzési készsége. A távválasztásra bejelentkezni június 5-21. között, online szavazni pedig 20-30. között lehet majd.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn jelentette be, hogy július 1-jén tartják meg az országos szavazást alkotmánymódosítás ügyében, amelyet az eredetileg kitűzött április 22-i időpontról a koronavírus-járvány miatt kellett elhalasztani. Az államfő elvetette, hogy a kérdésben postai távszavazás legyen. Leszögezte, hogy Oroszországban a járványhelyzet stabilizálódott, ami megengedi a fokozatos visszatérést a normális élethez. Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke közölte, hogy a szavazóhelyiségek zsúfoltságának elkerülése érdekében a szavazást hét napra fogják széthúzni, s néhány régióban elektronikus szavazás is lehetséges lesz. A voksok leadását a világháborús győzelem 75. évfordulója alkalmából – a járvány miatt elmaradt május 9-i dátum helyett – június 24-én megtartandó katonai díszszemle után egy nappal meg lehet kezdeni.
A módosított alkotmányt a szövetségi és a regionális parlamentek már megszavazták, népszavazást kiírni a vonatkozó szabályok értelmében nem kötelező, ám Putyin kezdeményezte, hogy egyfajta népi bizalmi szavazás gyanánt rendezzenek országos szavazást az ügyben. A megújított alaptörvény egyebek között „lenullázza” a 67 éves, nyolc éve hivatalban lévő elnök eddig letöltött államfői mandátumait, amivel megnyitja számára az utat, hogy a 2024-ben és a 2030-ban esedékes elnökválasztáson is jelöltethesse magát. A módosítások – az orosz alkotmány nemzetközi joggal szembeni prioritásának meghirdetése mellett – konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket, valamint a hatalmi ágak kölcsönös viszonyát megváltoztató kezdeményezéseket is tartalmaznak.
Kétharmad a változások mellett
Egyebek között utalnak az istenhitre és Oroszországra mint a Szovjetunió jogutódjára is – a jelenlegi határain belül – azzal, hogy rögzíti: „az ezeréves történelme által egyesített Oroszországi Föderáció, megőrizve az elődök emlékét, akik átadták nekünk eszményeiket és az istenhitet, csakúgy mint az orosz állam fejlődésének jogfolytonosságát, elismeri a történelmileg kialakult állami egységet”.
Az alaptörvényben új, hogy megtiltja az ország területének elidegenítését célzó tetteket és felhívásokat. A gyermekeket nevezi meg az ország legfontosabb kincsének, a házasság fogalmát pedig egy férfi és egy nő szövetségeként határozza meg. Megerősítené az orosz nyelv hivatalos használatát az állam területén, de a köztársaságoknak megengedi, hogy nemzeti nyelveiknek az orosszal egyenrangú államnyelvi státust adjanak.
A kampányfilm előnytelen fényben tüntet fel egy árva gyereket örökbe fogadó férfipárt, és azt ígéri, hogy az alkotmány módosításával ez a helyzet nem állhat majd elő.
Az azonos nemű párok egy 2013-as törvény értelmében nem adoptálhatnak gyermekeket, és a homoszexualitás propagandája is tilos Oroszországban. A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet csütörtökön közölt adatai szerint az orosz szavazópolgárok 67 százaléka szándékozik részt venni az alaptörvény módosításáról megrendezendő voksoláson. Közülük 61 százalék kész támogatni a változásokat, 21 százalék pedig ellenzi őket. A Jurij Levada Független Elemzőközpont szerint az orosz választók 44 százaléka szavazna a módosított alaptörvényre.
(MTI)