Aggódik Izrael annexiós tervei miatt a német külügyminiszter

Heiko Maas német külügyminiszter aggodalmát fejezte ki izraeli kollégájával tartott szerdai jeruzsálemi találkozóján Ciszjordánia részleges annektálása miatt, amelyet Izrael júliusra tervez – jelentette a helyi média.

Izrael barátjaként aggódik Maas

A német külügyminiszter Berlin komoly és őszinte aggodalmát tolmácsolta Gabi Askenázinak a ciszjordániai palesztin területek tervbe vett izraeli bekebelezése miatt. Askenázi válaszában kijelentette, hogy Izrael felelősségteljesen és az Egyesült Államokkal teljes együttműködésben készül a Donald Trump amerikai elnök közel-keleti béketervében felvázolt lépésre, és a tervet fontos mérföldkőnek nevezte a régió számára.

A német diplomácia vezetője három héttel a tervbe vett annektálás előtt érkezett Izraelbe a koronavírus megjelenése óta első külföldi útján. „Izrael barátjaként aggódunk az annektálás miatt, mert nem felel meg a nemzetközi jognak” – figyelmeztetett Jeruzsálemben, és közölte, hogy országa továbbra is a kétállami megoldást támogatja, vagyis Izrael mellett a palesztin állam megteremtését. Askenázi azzal próbálta eloszlatni aggodalmait, hogy nagyszerű lehetőségnek nevezte a Trump-tervet, és hangsúlyozta, hogy jelenleg még csak a terv koncepciója létezik, nincsenek konkrét térképek azokról a ciszjordániai részekről, melyekre kiterjesztenék az izraeli fennhatóságot. Arra kérte Maast, hogy ne tegyenek lépéseket, amíg nem születik meg az izraeli döntés.

Elrejtik az aktákat a palesztinok

Askenázi közös sajtótájékoztatójukon azt is megígérte, hogy az Egyesült Államokkal egyeztetve, Izrael békemegállapodásainak és stratégiai érdekeinek fenntartása mellett, és a szomszéd országokkal folytatott párbeszéddel hajtják végre a Trump-tervben foglaltakat. A Jediót Ahronót című újság honlapjának értesülései szerint a német külügyminisztérium jelenlegi álláspontja alapján az izraeli annektálás nem vonja maga után, hogy Berlin Izrael-ellenes szankciókat támogasson, vagy hogy elismerje a palesztin államot, de a kapcsolatok romlásához vezethet, és csökkenne a németek hajlandóságát Izrael támogatására a nemzetközi diplomáciában.

Németország júliustól az Európai Unió soros elnöke, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja. Jeruzsálemi becslések szerint az annektálás nyomán legalább 8-10 európai ország, köztük Franciaország, Luxemburg, Belgium, Írország és Spanyolország fontolóra veszi a palesztin állam elismerését. Heiko Maas eredeti tervei szerint Jeruzsálem után felkereste volna Rámalláhot is, de izraeli Covid-19 korlátozások miatt ezután karantén várt volna rá, és ezért csak videokonferencián, és nem személyesen tárgyalt a palesztin vezetőkkel.

A 12-es kereskedelmi tv híradása szerint a Palesztin Hatóság a palesztin titkosszolgálati akták elrejtését rendelte el az annektálásra készülve. Ezt legutóbb 2000-ben, a második intifáda, vagyis palesztin felkelés előtt tették meg. Heiko Maas Askenázi után Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel és Beni Ganz védelmi miniszterrel is találkozik, majd Izraelből Jordániába folytatta útját. Jordániai tisztségviselők, köztük a királyság miniszterelnöke és külügyminisztere korábban közölték, hogy annektálás esetén felülvizsgálják Izraellel kötött megállapodásaikat és egyezményeiket.

(MTI)