Több közép-európai EU-állampolgár távozott tavaly Nagy-Britanniából, mint ahány érkezett

A brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb összesítése szerint a közép- és kelet-európai EU-országok állampolgárai közül többen távoztak tavaly Nagy-Britanniából, mint ahányan tartós letelepedés céljából érkeztek. A kimutatás alapján a folyamat egyértelműen a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) négy éve tartott népszavazáshoz köthető.

A csütörtökön ismertetett éves becslés szerint az ONS által EU8-csoportként jelölt országok – vagyis az Európai Unióba 2004-ben felvett nyolc közép- és kelet-európai tagállam, köztük Magyarország – nagy-britanniai bevándorlási mérlege a teljes EU-adatsoron belül egyedüliként negatív: ezekből az országokból 2019-ben 33 ezren érkeztek, viszont 44 ezren távoztak Nagy-Britanniából, vagyis az EU8-ak nettó bevándorlási egyenlege mínusz 11 ezer volt a decemberrel zárult naptári évben.

Az Európai Unió egészéből még mindig többen települnek le Nagy-Britanniában, mint ahányan elköltöznek: az ONS csütörtöki ismertetése szerint tavaly 196 ezer EU-állampolgár érkezett egy évnél hosszabb idejű tartózkodás céljából, 147 ezren távoztak, vagyis a teljes nagy-britanniai uniós bevándorlás nettó egyenlege plusz 49 ezer volt 2019 egészében. A közvetlenül munkavállaláshoz kötődő okokból Nagy-Britanniába áttelepült EU-állampolgárok száma azonban mindössze 76 ezer volt tavaly, 2004 óta a legalacsonyabb.

Folyamatosan emelkedik a brit egyetemeken tanuló kínai és indiai hallgatók száma

A statisztikai hivatal az uniós bevándorlás markáns visszaesésének okai között nem említi kifejezetten, hogy Nagy-Britannia januárban kilépett az Európai Unióból, de a csütörtökön ismertetett összesítésben számos helyen hangsúlyozza, hogy az EU-tagállamokból tartós letelepedési és munkavállalási céllal érkezők száma a 2016-os népszavazás óta folyamatosan csökken. Az ONS külön kiemeli, hogy az unió egészén belül a nyolc közép- és kelet-európai EU-tagországból Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás esett vissza a legnagyobb mértékben a referendum óta. A statisztikai hivatal grafikus kimutatása szerint ennek az országcsoportnak a bevándorlási egyenlege már két éve negatív, vagyis 2018 első fele óta több közép- és kelet-európai EU-állampolgár távozik, mint ahányan a térségből érkeznek. A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás után – amelyen a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt – éles töréssel meredek ívben csökkenni kezdett a Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás az Európai Unió társállamaiból, különösen az EU8-csoportból. Az Európai Unión kívüli országok nagy-britanniai bevándorlási egyenlege ugyanakkor minden eddig rekordot megdöntött tavaly: az ONS csütörtöki kimutatása szerint 2019-ben 282 ezerrel többen érkeztek a nem uniós országokból, mint ahányan távoztak.

A statisztikai hivatal kiemeli: az unión kívüli országok nettó bevándorlási egyenlege soha nem volt ilyen magas azóta, hogy ennek az adatnak a rendszeres ismertetése 1975-ben elkezdődött. Az ONS szerint ennek elsődleges oka az, hogy folyamatosan emelkedik a brit egyetemeken tanuló kínai és indiai hallgatók száma. A konzervatív párti brit kormány az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes, pontozásos elbírálásra alapuló bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni a Brexit pillanatában kezdődött, december végéig tartó átmeneti időszak lejárta után.

A tervezett új szabályozási rendszer előnyben részesíti az angolul jól beszélő, magas szakképzettségű munkavállalókat, és sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia a jövő évtől nem kívánja érvényesíteni az unión belüli szabad mozgás alapelvét.

(MTI)