Vereséget szenvedett Japán „örökös” kormánypártja
A Liberális Demokraták szinte folyamatosan kormányoztak a világháború óta.
A szöuli külügyminisztérium azzal vádolta a tokiói vezetést, hogy megalapozatlan igényt támaszt a két ország között található szigetcsoportra, amely a dél-koreai álláspont szerint „történetileg, földrajzilag és a nemzetközi jog alapján is” Dél-Koreához tartozik.
Dél-Korea kedden tiltakozását fejezte ki az általa kormányzott egyik szigetcsoportra ismételten bejelentett japán területi igények ellen.
A szöuli külügyminisztérium azzal vádolta a tokiói vezetést, hogy megalapozatlan igényt támaszt a két ország között található szigetcsoportra, amely a dél-koreai álláspont szerint „történetileg, földrajzilag és a nemzetközi jog alapján is” Dél-Koreához tartozik. „A követelések azonnali visszavonását követeljük” – közölte a külügyi tárca, amely az ügyben bekérette a japán nagykövetség egyik magas rangú diplomatáját is. A két ország közötti huzavona már évtizedek óta tart a Dél-Korea által Dokdónak, a Japán által Takesimának nevezett szigetcsoport miatt. A vita rendezésre tett próbálkozások eddig mind zátonyra futottak.
Szöul legfrissebb tiltakozásának hátterében a japán külügyminisztérium tavaly megjelentetett egyik diplomáciai szakkönyve áll, amelyben a Dél-Korea felügyelete álló szigetcsoportot a szigetországhoz tartozó történelmi területként tüntetik fel a nemzetközi jogra hivatkozva. A területi vita ellenére – a japán és dél-koreai sajtó egybehangzó jelentései szerint – a diplomáciai szakkönyv 2017 óta első ízben Japán „legfontosabb szomszédjának” nevezi Dél-Koreát. A korábbi kiadásokban mindössze közös stratégiai érdekeket követő országként volt feltüntetve. A szoros gazdasági összefonódás ellenére a két szomszéd kapcsolatait erősen megterhelik a történelmi konfliktusok, legfőképpen a japán gyarmati uralom (1910-1945) korszaka a Koreai-félszigeten.
(MTI)