Fellángolt egy régi területi vita Japán és Dél-Korea között

2020. május 19. 15:27

A szöuli külügyminisztérium azzal vádolta a tokiói vezetést, hogy megalapozatlan igényt támaszt a két ország között található szigetcsoportra, amely a dél-koreai álláspont szerint „történetileg, földrajzilag és a nemzetközi jog alapján is” Dél-Koreához tartozik.

2020. május 19. 15:27

Dél-Korea kedden tiltakozását fejezte ki az általa kormányzott egyik szigetcsoportra ismételten bejelentett japán területi igények ellen.

A szöuli külügyminisztérium azzal vádolta a tokiói vezetést, hogy megalapozatlan igényt támaszt a két ország között található szigetcsoportra, amely a dél-koreai álláspont szerint „történetileg, földrajzilag és a nemzetközi jog alapján is” Dél-Koreához tartozik. „A követelések azonnali visszavonását követeljük” – közölte a külügyi tárca, amely az ügyben bekérette a japán nagykövetség egyik magas rangú diplomatáját is. A két ország közötti huzavona már évtizedek óta tart a Dél-Korea által Dokdónak, a Japán által Takesimának nevezett szigetcsoport miatt. A vita rendezésre tett próbálkozások eddig mind zátonyra futottak.

Szöul legfrissebb tiltakozásának hátterében a japán külügyminisztérium tavaly megjelentetett egyik diplomáciai szakkönyve áll, amelyben a Dél-Korea felügyelete álló szigetcsoportot a szigetországhoz tartozó történelmi területként tüntetik fel a nemzetközi jogra hivatkozva. A területi vita ellenére – a japán és dél-koreai sajtó egybehangzó jelentései szerint – a diplomáciai szakkönyv 2017 óta első ízben Japán „legfontosabb szomszédjának” nevezi Dél-Koreát. A korábbi kiadásokban mindössze közös stratégiai érdekeket követő országként volt feltüntetve. A szoros gazdasági összefonódás ellenére a két szomszéd kapcsolatait erősen megterhelik a történelmi konfliktusok, legfőképpen a japán gyarmati uralom (1910-1945) korszaka a Koreai-félszigeten.

(MTI)

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
3M..
2020. május 19. 18:39
Nekünk magyaroknak nehéz az igazságtétel akkor, amikor testvérnépeink között támad vita. Talán némi könnyebbséget hoz az, hogy Csoszon déli része és Japán a mai napig megszálló rabigájában sínylődik. Legyen hát a bírája ennek a nehéz de fontos kérdésnek, maga a megszálló amely ma is kapocs a két testvér között. Szebb Jövőt!
nemecsekerno_007
2020. május 19. 16:24
Jajj hát ez, hogy lehet amikor globalizáció és világbéke van?!?!? Küldjétek oda Donáth Annát meg Cseh Katkát. Majd ők elmagyarázzák.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!