A szöuli külügyminisztérium azzal vádolta a tokiói vezetést, hogy megalapozatlan igényt támaszt a két ország között található szigetcsoportra, amely a dél-koreai álláspont szerint „történetileg, földrajzilag és a nemzetközi jog alapján is” Dél-Koreához tartozik.
Dél-Korea kedden tiltakozását fejezte ki az általa kormányzott egyik szigetcsoportra ismételten bejelentett japán területi igények ellen.
A szöuli külügyminisztérium azzal vádolta a tokiói vezetést, hogy megalapozatlan igényt támaszt a két ország között található szigetcsoportra, amely a dél-koreai álláspont szerint „történetileg, földrajzilag és a nemzetközi jog alapján is” Dél-Koreához tartozik. „A követelések azonnali visszavonását követeljük” – közölte a külügyi tárca, amely az ügyben bekérette a japán nagykövetség egyik magas rangú diplomatáját is. A két ország közötti huzavona már évtizedek óta tart a Dél-Korea által Dokdónak, a Japán által Takesimának nevezett szigetcsoport miatt. A vita rendezésre tett próbálkozások eddig mind zátonyra futottak.
Szöul legfrissebb tiltakozásának hátterében a japán külügyminisztérium tavaly megjelentetett egyik diplomáciai szakkönyve áll, amelyben a Dél-Korea felügyelete álló szigetcsoportot a szigetországhoz tartozó történelmi területként tüntetik fel a nemzetközi jogra hivatkozva. A területi vita ellenére – a japán és dél-koreai sajtó egybehangzó jelentései szerint – a diplomáciai szakkönyv 2017 óta első ízben Japán „legfontosabb szomszédjának” nevezi Dél-Koreát. A korábbi kiadásokban mindössze közös stratégiai érdekeket követő országként volt feltüntetve. A szoros gazdasági összefonódás ellenére a két szomszéd kapcsolatait erősen megterhelik a történelmi konfliktusok, legfőképpen a japán gyarmati uralom (1910-1945) korszaka a Koreai-félszigeten.
(MTI)
Milyen a természetű viszony áll fenn Magyarország, Japán és az Egyesült Államok között? Mennyire erős a woke Japánban? Abe Sinzó miniszterelnök volt tanácsadójával beszélgettünk Japán helyzetéről.
Mivel a japán miniszterelnök nem volt hajlandó visszavonni a Kína megtámadására vonatkozó kijelentését, Donald Trumpnak kellett közbelépnie.
Japán új miniszterelnöke alig ült be a székébe, máris átlépte Kína legszentebb vörös vonalát.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
Washington és Szöul lépése újabb fordulatot hoz a Koreai-félsziget geopolitikai feszültségeiben.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A 73 éves brazil edzőnek a nyilvánosság előtt kellett bocsánatot kérnie „meggondolatlan tettéért”.
Eva Vlaardingerbroek szerint Brüsszel mindent megtesz, hogy aláássa a demokratikus választásokat.
