Tisztában voltak vele, hogy milyen horderejű kérdésről van szó, amikor felülbírálták az EU Bíróságának korábbi döntését, illetve megállapították, hogy az Európai Központi Bank túllépte hatáskörét – fejtette ki a német alkotmánybíróság elnöke a Zeit Online-ban megjelent interjújában. Andreas Voßkuhle szerint azonban döntésük hasznos, mert erősíti a jog kötőerejét Európában.
A német alkotmánybíróság számára is világos volt, hogy milyen horderejű és mekkora nemzetközi figyelemre számot tartó döntés hoznak nyilvánosságra – fogalmazott a testület elnöke, Andreas Voßkulhle a német taláros testület május 5-én közzétett döntésével kapcsolatban egy, a Zeit Online-ban megjelent interjúban. A Karlsruhéban ülésező szövetségi alkotmánybíróság egyszerre két uniós intézmény, az Európai Központi Bank és az Európai Unió Bírósága (EUB) esetében is hatáskör-túllépést állapított meg az (EKB) kötvényvásárlási programja kapcsán. Az ítélet indoklása szerint tagállami és uniós hatásköri igények közötti feszültséget „az európai integrációs eszmével összhangban, együttműködve kell kiegyensúlyozni, és a szempontok kölcsönös figyelembe vételével tompítani. Ez jellemzi az Európai Uniót, amely egy államokból, alkotmányokból, közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszerekből álló csoportosulás.”
A rendkívül éles nemzetközi reakciók kapcsán Voßskuhle hangsúlyozta, hogy nem állt szándékukban az EU „megrendszabályozása”, mivel a hatáskörtúllépés vizsgálata korántsem jelenti az EUB döntéseivel szembeni általános szembenállást, hanem csupán a törvényekből fakadó kötelezettségeknek való megfelelést. Azt is hozzátette, hogy egy alkotmánybíróság nem teheti meg, hogy politikai megfontolásból, jelen esetben például az EU vélt destabilizálásának veszélye miatt, ahogyan azt a döntés kritikusai hangoztatják, ne hozzon meg olyan döntéseket, amelyek jogi értelemben elkerülhetetlenek. Ilyen módon a német AB- Európa szempontjából hasznos, mert erősíti a jog kötőerejét, és ez közép- és hosszú távon be fog bizonyosodni Voßkuhle várakozása szerint.
A vezető német alkotmányjogász azt is elismerte,, hogy az európai jogrend egysége rendkívül fontos, és hangsúlyozta, hogy anémet alkotmánybíróság mindig támogatta az EUB-t ezzel kapcsolatban. Adódhatnak viszont olyan szituációk, az EU-s intézmények különösen súlyos hatáskör-túllépése esetén, amikor a német és más tagállami alkotmánybíróságok ítélkezési gyakorlatát követve a testületnek joga és kötelezettsége is, hogy közbeavatkozzon, miután a szabályoknak megfelelően kikérték a véleményét. Voßkuhle szerint a német döntés azonban nem csorbítja az EUB tekintélyét, és az EKB hatáskörével kapcsolatos nézetkülönbség az EUB és a német alkotmánybíróság között is régóta ismert volt már.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Egyre közelebb merészkedik a Bíróság a diktatórikus eszközökhöz.
Újra Magyarországra tukmálnák a migránsokat.
Mindeközben pedig a baloldali sajtó mélyen hallgat a Tisza Párt megszorítócsomagjáról. Itt vannak a keddi nap legolvasottabb hírei!
A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
A döntés egy lengyel ügy kapcsán született.
Európa liberális véleményformálói abban bíznak, hogy a döntés nyomán Magyarországon is legálissá válhat a melegházasság.
A szegedi Háborúellenes Gyűlés után Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője és Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai kutatási igazgatója a helyszínről értékelték a nap tanulságait.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
