Az EKB-talány

„Még három héttel az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programjával kapcsolatos alkotmánybírósági ítélet után is teljes a tanácstalanság Berlinben. Hogyan bírhat rá a Bundestag és a szövetségi kormány egy uniós intézményt, amelynek függetlensége nem utolsó sorban éppen német követelésre lett rögzítve az EU-s szerződésekben, hogy a német bírák által előírt arányossági vizsgálatot elkészítse?

A legfőbb német bírói testület három hónap időt adott a szövetségi kormánynak, hogy rávegye az EKB Általános Tanácsát a PSPP kötvényvásárlási program felülvizsgálatára. Ellenkező esetben a német központi bank, a Bundesbank nem vehet részt benne a továbbiakban. Az EKB elnöke, Christine Lagarde első reakcióiban megingathatatlannak mutatkozott. Rámutatott, hogy az EKB egy független intézmény, amely saját megbízatását köteles szem előtt tartani. Ezenfelül azt is hangsúlyozta, hogy az intézmény az Európai Parlamentnek tartozik elszámolással. Jóllehet ez utóbbi kijelentésből kimaradt a „csak” szó, de kimondatlanul is ott lebeg a szövegben.

Wolfgang Schäuble (CDU) házelnök most csütörtökön ül össze a Bundestag költségvetési, pénzügyi, Európa-ügyi és jogi bizottságának elnökeivel, valamint a parlamenti pártok egy-egy képviselőjével, hogy kiötöljék, miként lehetne jogi és politikai szempontból összeegyeztetni azt, ami amúgy nem passzol össze. Egy tagállam részéről érkező formális elvárás arra vonatkozóan, hogy az EKB újfent igazolja kötényvásárlási programjának szükségességét, már csak az önvédelmi reflex miatt is arra ösztökélheti az uniós jegybankot, hogy hagyja figyelmen kívül a döntést. Egy informális információcsere sem nem lenne kielégítő a német Alkotmánybíróság számára, ha újabb panaszbenyújtók a május 5-i ítélet végrehajtását kérnék számon.

A jogászok nagy eltérően értékelik a helyzetet

Egyszerűen semmit sem csinálni, ahogyan azt Olaf Scholz szociáldemokrata pénzügyminiszter javasolta, a CDU-CSU frakció számára nem ez jelenti a végső bölcsességet. Ígéretesebbnek tűnik az elképzelés, hogy egyszerűen „megcsapolják” az EKB és az Európai Parlament közötti információs csatornát. Könnyű azonban ilyen módon sem lesz majd megoldani a karlsruhei feladatot, mert a „hogyanra” vonatkozó kérdés megválaszolása továbbra sem egyszerű. Valószínűleg önmagában nem lenne kielégítő megoldás néhány elektronikus dokumentum továbbítása Berlinbe.

A Bundestag uniós ügyekkel foglalkozó bizottsága hétfőn szakértőket hívott meg ülésére annak érdekében, hogy sikerüljön tisztázni az üggyel kapcsolatos jogi zűrzavart.  Azonban már az írásbeli állásfoglalások is jól megmutatták, hogy az erre vonatkozó remények túlzottan optimisták voltak.”

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.