Románia - különleges jogrendi felhatalmazásával élve - március közepe óta számos online tartalmat tett elérhetetlenné. A hatóságok szerint az érintett weboldalak álhíreket terjesztettek a védekezéssel kapcsolatban. A jogvédő szervezetek szerint világos szempontrendszer hiányában a jogosítvány inkább a bizonytalanságot erősíti.
Megosztó Romániában az a járványügyi rendelet, amely feljogosítja a román hatóságokat arra, hogy lekapcsolják azokat az oldalakat, amelyek álhírt közölnek a járvánnyal összefüggésben (a rendelet bírság kiszabását is lehetővé teszi).
A rendelet kapcsán az ellenzők főleg amiatt aggódnak, hogy a hatóságok dönthetik el, hogy mi számít „fake news”-nak és mi nem. Ez pedig
bővíti a kormányválságról kormányválságra működő Romániában a kiszámíthatatlan életviszonyok körét
– állítja Cosmin Pojoranu, a Factual.ro nevű tényfeltáró oldal munkatársa.
Christina Lupu, a Centre for Independent Journalism nevű független újságírószervezet kollégája szerint aggasztó, hogy az oldalak blokkolására feljogosított ANCOM (román távközlési hatóság) soha nem tette közzé azt a szempontrendszert, amelynek alapján eldől, hogy mi minősül álhírnek és mi nem – már ha egyáltalán van ilyen szempontrendszer.
Noha az Euractiv mai hírként közli, az ANCOM weboldala szerint a legutóbbi lekapcsolással egybekötött bírságolás május legelején történt (legalábbis a rendelet sorszámából erre lehet következtetni). Az alábbiakban néhány példát gyűjtöttünk össze a lekapcsolásokról.
A rendelettel kihirdetett jogosítvány első áldozata (http://stiridemoment.ro/) március 18-án esett. A weboldal tévesen közölte, hogy bizonyos szupermarket-láncok (például a Kaufland, az Auchan, a Metro vagy a Lidl) a járványra tekintettel zárva tartanak.
Szintén március közepén, egy másik oldal a következő címmel közölt hírt: „A kormány egy mega-operáció keretében tervezi külföldön rekedt román állampolgárok hazaszállítását”. Noha a román belügyminiszter kérte a weboldal leállítását, a hír a közösségi hálózatokon gyorsan elterjedt.
Március 26-án (egy hónappal az első Covid-19-fertőzés észlelését követően) egy másik oldal (http://bpnews.ro/) működése lehetetlenült el; az oldal a hatóságok megítélése szerint közölt téves információkat. Ezek egyike az volt, hogy a Polidin (román oltóanyag) „elpusztítja a koronavírust”.
Szintén ugyanezen a napon, a románok hasonló döntést hoztak egy másik weboldallal kapcsolatban (http://breackingnews.xyz/). Az oldal orosz szerveren üzemelt, ezért az intézkedést követően is elérhető maradt, annak ellenére is, hogy a hatóságok a teljes blokkolást kérelmezték.
Április 7-én a cohorturbana.ro került leállításra, két cikk miatt: az oldalon március végén „SARS, bioterrorizmus és a média”, továbbá „Oroszországot aggasztja a határaihoz közel eső amerikai biológiai laboratóriumok közelsége” címmel született bejegyzés.
Április 10-én a https://blacktopics.wordpress.com/ (már újra elérhető) címre mutató weboldal sötétült el, vélhetően az 5G-technológia és a Covid-19 esetleges összefüggéseit kutató cikke miatt.
Április 14-én két oldalt is lekapcsoltak; az egyiket amiatt, mert olyan cikket közölt, miszerint Németország és Franciaország két évre lezárná határait (azt a félelmet keltve a románokban, hogy ez idő alatt nem tudják látogatni az országokat). A másik oldalon közölt egyik cikk azt sugallta, hogy az orosz hadsereg segít legyőzni a koronavírust Romániában.
A lekapcsolások viszonylag magas száma ellenére komolyabb sajtóvisszhangot érdemlő incidens még nem történt,
mindazonáltal mind az EU, mind pedig az Európa Tanács szakosított szervezetei figyelemmel kísérik a történéseket (annál is inkább, mivel ahogy erről korábban is írtunk, Románia még márciusban függesztette fel az Emberi Jogok Európai Egyezményének hatályát).
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hátborzongató tervvel álltak elő a füstös szobákban.
Csak az ürügy kellett nekik.
Háború, Ukrajna, migráció, adóemelés.
A Magyar Külügyi Intézet kutatója elemezte lapunknak az Európai Néppárt elnökének kijelentéseit a párt zágrábi zártkörű megbeszélése után.
A beruházás kulcsszereplővé teszi a régióban.
Csak legyint az Európai Bíróság lehetséges döntésére.
Raskó György elárulta, hogy a mind a rezsi- mind az árrés-stopot eltörölné, és szociálisan igazságosabb módszert alkalmazna.
Kapitány István és Orbán Anita érkezésével Magyar Péterék a szakértői oldalt szerették volna erősíteni. Ehhez azonban a Tisza Párt számára kínos témákat is fel kell vállalniuk.
