Romániában robbanhat a szociális bomba

Elemzők szerint a kérdés az, hogy a társadalom, a hatóságok tudnak-e választ adni erre a kihívásra, vagy passzívan hagyják, hogy a megélhetésért való küzdelemben a gettóbeliek a törvénytelenség útját válasszák – írja Krónika. A helyzet, legalábbis rövid- és középtávon, a legkevésbé sem nevezhető megnyugtatónak.

Egyre szaporodnak az utcai összecsapások Romániában, hiába a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozások. A szombati vajdahunyadi eset után, amikor egy ittas kerékpáros igazoltatása közben egy panelnegyedben a szomszédok kőzáporral futamították meg a rendőröket, vasárnap három – köztük egy erdélyi – helyszínen is elszabadultak az indulatok. Délután a Brassó megyei Négyfaluban tört ki kisebb háború két csoport között, a külvárosi utcában botokkal és fejszékkel felfegyverkezve estek egymásnak a felek, jórészt romák. Egy gépkocsi megpróbálta elgázolni az ellenfél „harcosait”, majd amikor ez nem sikerült, és az autó belerohant egy kerítésbe, megtámadták és szétverték.

Ilyen helyzetben a rendőrök szinte védtelenek

A csatatéri hangulat közepette a helyszínre érkező helyi rendőrök képtelenek voltak lecsillapítani az indulatokat, hiába próbálták kiemelni a hangadókat. A katasztrófát végül a nagy erőkkel kiérkező csendőrség és a rendőrség előzte meg, a levegőbe leadott figyelmeztető lövésekkel szétválasztották a feleket, és tizennyolc embert állítottak elő kihallgatásra a felelősök közül. Közülük nyolcat őrizetbe vettek gyilkossági kísérlet és garázdaság gyanúja miatt. Az esetről készült felvételt közzétevő Europol rendőrszakszervezet arra panaszkodik, hogy ilyen helyzetben a rendőrök szinte védtelenek, hiszen ha a fegyverüket használják, és megsebesítenek valakit, akkor a „Facebook-deontológusok” kereszttüzébe kerülnek.

Hasonló jelenetek zajlottak vasárnap este Bukarest Rahova negyedében és Ploieşti-en is: mindkét helyszínen rend­őrök, csendőrök és kommandósok közbelépésére volt szükség a konfliktus lecsillapítására, Bukarestben még figyelmeztető lövéseket is le kellett adni. A hirtelen fellángolt erőszak kapcsán a portál elemzőket kérdezett arról, milyen mértékben tudhatók be ezek az összecsapások a járvány miatti bezártság okozta feszültségnek, és mennyiben annak, hogy az utóbbi hetekben többezernyi – talán több tízezernyi –, az elmúlt években Nyugat-Európában élő román állampolgár tért haza, akik közül sokan félig vagy teljesen illegális tevékenységeket folytattak. Barabás T. János, a budapesti Külpolitikai és Külgazdasági Intézet elemzője szerint a járvány és a tömeges visszatérés valóban felerősíthet feszültséget akár helyi csoportszinten is, de a lakosság-hatóság közötti összecsapások összetettebb okokra vezethetők vissza.

A szakértő szerint a demokráciák igencsak változatosan tudnak társadalmi békét megvalósítani

„Európában, ahol gettók alakulnak ki, vagyis olyan kerületek, településrészek, ahol az átlagnál nagyobb a munkanélküliség, bűnözés, iskolaelhagyás és általában a társadalmi problémák – gyakorta vannak tiltakozó, hatóságellenes megnyilvánulások. Ezekben a gettókban nemcsak romák élhetnek, sokszor bevándorlók is, de pl. Magyarországon az 1990-es évek elején, a nehézipar, bányászat visszaszorulásával voltak magyarok által lakott, munkanélküliség sújtotta válság vidékek is. Ismeretesek voltak az elmúlt évtizedekben a Zsil-völgyi társadalmi turbulenciák, itt románok és székelyek voltak az alanyok. A nagy kérdés inkább az, hogy a társadalom, a hatóságok tudnak e választ adni erre a kihívásra, vagy passzívan hagyják, hogy a megélhetésért való küzdelemben a gettóbeliek a törvénytelenség útját válasszák” – mutatott rá Barabás T.

Mint kifejtette, Nyugaton volt 500 év, hogy kialakuljon a demokráciának egy igen hatékony válfaja, amely keretében háromoldalú vagy más szóval tripartit (munkavállaló, önkormányzat/kormány, munkaadó), helyi szinten való egyeztetéssel tudnak hatékonyan reformokat, gazdasági, oktatási, szociális projekteket indítani. Például az önkormányzat olcsón ad telket annak a vállalkozónak, aki helyi munkanélkülieket foglalkoztat, a kormány pedig a szakszervezet együttműködésével szakképzést nyújt. A mostani vészhelyzet idején minderre kevés idő és lehetőség volt. Gyakran egyszerűen nincsen idő, és megfelelő eszköz a reformokhoz, de a demokráciák igencsak változatosan tudnak társadalmi békét megvalósítani.