A globalizmusnak annyi – Rod Dreher a Mandinernek

2020. április 08. 10:16

„A régi, globális világ és a régi, globális látásmód haldoklik. A járvány olyan romboló és olyan gyorsan terjed, hogy már 2020 januárja is történelemnek tűnik.” Budapestre jött volna a nyáron a fiával Rod Dreher amerikai konzervatív publicista, de a járvány meghiúsította a terveit. A Louisianában élő szerző szerint a koronavírus-járvány megmutatja a liberalizmus határait és eltörli a globalizmust, a jövő pedig szerinte a nemzeti és helyi szuverenitásé lesz. Karantén-interjúnk!

2020. április 08. 10:16
null
Szilvay Gergely
Szilvay Gergely

Hogyan éli meg a járványt?

Itthonról dolgozom, Baton Rouge-ból, Louisiana fővárosából. A feleségem egy keresztény iskolában tanár, de minden iskolát, államit, magánt, egyházit egyaránt hetekre bezártak. A tanároknak pusztán négy nap alatt át kellett állniuk online oktatásra. Idősebb fiam, Matt hazajött az egyetemről, de az egyetem nem volt túl sikeres abban, hogy kitalálják, miként tanítanak online. Matt és én csalódottak vagyunk. Mindketten úgy terveztük, hogy ezt a nyarat Budapesten töltjük. Nekem lett volna egy ösztöndíjam egy think-tanknél, Matt pedig, aki történelem szakra jár, egy múzeumban dolgozott volna. Meg akartuk a fiammal ismerni Magyarországot, és

alaposan el akartunk merülni a magyar történelemben, de erre most nem lesz lehetőség,

talán majd következő nyáron.

Hogyan készültek otthon a karanténra?

A feleségemmel korán elkezdtünk felkészülni a válságra. Januárban egy ismerős orvos felesége, aki Kínából jött haza, figyelmeztetett minket és a blogom olvasóit, hogy valami szörnyű dolog készülődik. Az emberek nagyon mérgesek voltak, hogy hagytam, hogy elmondja, amit akar. Azt hitték, csak felesleges pánikolás. A feleségemmel rengeteg mindent előre megvettünk hosszú időre. S ezt még akkor, amikor senki nem vásárolta fel a boltokban az árut, és amikor még Trump is azt találta mondani, hogy nem lesz nagy baj. Nos, hát tudja, hogy mi történt azután. Mostanában olyan e-maileket kapok az olvasóktól, amelyekben megköszönik nekem és az orvos barátomnak, hogy előre szóltunk. Meggyőztem őket, hogy vegyenek gyógyszert és minden mást, amire szükség van, mielőtt kifogynak a boltok. 

Milyen így az otthonlét?

Furcsa tapasztalat bezárva lenni az otthonunkba. Baton Rouge, mint a legtöbb amerikai város, nem túl sűrűn lakott. A környékünkön elég nagy távolság van két ház között, s nem látjuk a járvány semmiféle bizonyítékát, míg el nem kocsikázunk a szupermarketig.

Az úton alig vannak autók.

Az idősebb fiam nagy biciklista. Múltkor eltekert a Mississippiig. Azt mondta, nagyon bizarr volt végigtekerni a város egyik fő útvonalán úgy, hogy nem látni egy darab autót sem. 

Rod Dreher igen hosszú cikket szentelt a magyar vészhelyzetnek az American Conservative-on vezetett blogjában. Mint írja, nem nagyon tudta eleinte eldönteni, mit gondoljon a vészhelyzet bevezetéséről, és aggasztotta, hogy annak nincs egzakt határideje, vége, valamint aggasztotta a rémhír-terjesztés elleni fellépés is. Ezért Rod Dreher számos budapesti ismerősének írt, hogy megtudja, mi a pontos helyzet, és ők mit gondolnak. Dreher elmagyarázza, hogy a nyugati média nagyon kiforgatott képet nyújt Orbán Viktorról, s hogy a Sorossal kapcsolatos ellenérzések teljesen megalapozottak, illetve elmagyarázza olvasóinak szinte a teljes magyar hátteret, ami szükséges a helyzet megértéséhez. Ezután idézi több magyar ismerősét, köztük politikatudósokat, amelyekből az derül ki, hogy talán a koronavírus-törvény egyes kitételei okot adnak aggodalomra, de összességében Orbánék jól kezelik a helyzetet, és a magyar közvélemény egyetért a kormánnyal. Mások segítségével Dreher arra is rámutat, hogy Macron, Boris Johnson és Merkel is lényegében rendeletekkel kormányoz, a magyar kormány pedig lényegében ugyanazokat az intézkedéseket hozta meg a járvány ellen, mint minden más ország. Dreher idézi Kovács Zoltán kormányszóvivő kérdezz-felelekjét is a törvényről. Végül Rod Dreher arra jut, hogy ugyan egy-két pontot aggodalomra okot adónak tart a szabályozásnak, de inkább egyetért Orbánékkal, mint sem.

 

Milyen következményei lesznek a leállásnak?

Tudjuk, hogy szörnyű dolgok mindig történnek körülöttünk – most elsősorban nem is magára a járványra gondolok – legalábbis a mi városunkban az még nem komoly –, hanem a gazdasági összeomlásra. Rengetegen elvesztették a munkájukat, és sokaknak tönkrement a vállalkozása. Mindannyiunknak számítania kell rá, hogy egy ponton elveszítjük a munkánkat. A pszichológiai sokk nagyon mély lesz itt, Amerikában.

Régóta úgy hittük, hogy egy stabil, biztonságos helyen élünk,

ahol bizonyosan nem történhetnek igazán rossz dolgok. Ez talán egy európainak abszurd, de ez Amerika pszichológiai realitása. Most megtanuljuk a leckét. Tartunk a jövőtől.

Baton Rouge
Baton Rouge

 

Mi lehet a járvány tanulsága?

Ez egy valódi apokalipszis, ami fogalomként a görög „feltárás” kifejezésből származik. Mi tárul fel? Mint keresztény, rá kellett döbbennem, hogy az egyházam milyen sokat jelent nekem. A legtöbb amerikai templomot bezárták, hogy akadályozzák a vírus terjedését. Ortodox keresztény vagyok. Nemrég derült ki, hogy elmaradnak a húsvéti szertartások. Ez nagyon fájdalmas áldozat, de meg kellett lépnünk a nagyobb jó érdekében.

Hogyan fogadják a keresztények ezt a próbatételt?

A keresztények számára ez valódi száműzetés a sivatagba. Megtanuljuk, mit jelent az áldozat, és milyen tőle szenvedni. Az előző évben egy olyan könyvön dolgoztam, amelyből az amerikai keresztények megtanulhatják, hogy miként szenvedtek a keresztények a szovjet időkben. Néhány magyarral is csináltam interjút a projekthez. Az ötlet onnan származik, hogy egyre több Amerikába emigált közép-európaitól hallottam, hogy valami szerintük nem stimmel errefelé, és egyre többször tapasztalnak olyasmit Amerikában, ami elől anno elmenekültek. De az amerikai keresztényeket nem tudod meggyőzni arról, hogy ezt komolyan vegyék. Azt hiszik, mindig minden stabil és változatlan marad. De ez a járvány és nyomában a gazdasági összeomlás épp az ellenkezőjére tanít minket. Szerintem

szembesülnünk kell a liberalizmus határaival.

A mai liberalizmus a folyamatosan és egyenletesen növekvő anyagi jóléten alapszik. Sokszor gondolkodtam rajta, mi történne Amerikával, ha a pénz egyszer csak eltűnne, és hirtelen újra szükségünk volna a régi hagyományokra, a hitre és a közösségi szolidaritásra – olyasmikre, amiket a hatvanas években dobtunk ki az ablakon. Meglátjuk. 

New Orleans városa az egyik amerikai járványgóc. A louisianai kormányzó böjtöt hirdetett és imát kért. Hogy tapasztalja, tényleg ennyire rossz a helyzet?

Igen, nagyon rossz. New Orleans jól ismert az éves Mardi Gras-fesztiváljáról, amire egymillión szoktak eljönni nagyböjt előtt, a farsangi időszakban. Idén a fesztivál február 25-én volt. Én nem mentem el, mert tartottam a vírustól, de a legtöbb amerikai akkor még ügyet sem vetett rá. Most már tudjuk, hogy a vírus gyorsan terjed a fesztiválozó tömegben. A dolgok nagyon rosszul fognak menni errefelé egy ideig. Louisiana még jó időkben is szegény államnak számít. A gazdaságunk két pillérre épül: a turizmusra, illetve az olajra és gázra. A turizmus teljesen összeomlott, az olaj ára pedig nagyon alacsony. Nem tudom, hogyan fogjuk tudni kifizetni a betegek ellátását, vagy valójában akármi mást is, hogy őszinte legyek. Olyan jön, amit a nagy gazdasági világválság óta nem éltünk át. Szerencsére

sokan tudják még, hogyan kell vadászni és halászni, szóval éhen halni nem fogunk.

De olyan világ jön, amit sosem kívántam a gyermekeimnek. Apám, aki 2015-ben hunyt el, a nagy gazdasági világválság idején született. Elmondta nekünk, hogy milyen volt akkor az élet – milyen szegény és bizonytalan. Én és a nővérem, akik a hetvenes években születtünk, sosem tudtuk ezt igazán átélni. Mostanában sokat jár ezen az eszem. Sajnos sok olyan készségünk nincs már meg, ami még megvolt az embereknek a harmincas években. 

Louisiana
Louisiana

 

 

Mit gondol a kétezer milliárd dolláros gazdasági segélycsomagról és a Pelosi-féle intervencióról, ami majdnem elkaszálta azt?

Nem nagyon tudjuk igazán elgondolni, mekkora összeg ez. Szó szerint képtelen vagyok felfogni ezt a nagyságrendet. A csomagra szükség volt, de nem hiszem, hogy igazán sokat fog segíteni, akkora a baj. Az előző két hétben tízmillió amerikai vesztette el a munkáját. Ilyen korábban nem történt az amerikai történelemben – hogy ennyire sok ember ilyen gyorsan és hirtelen elveszítse a munkáját. A csomagról való szenátusi vita pedig már őstörténelem. A minap írtam egy barátomnak Budapestre, hogy mit gondol a magyar veszélyhelyzetről, annak bevezetéséről, ami oly nagy hatalmat ad Orbánnak. Ő azt mondta, annyi problémával néznek szembe a magyarok a járvány miatt, hogy igazából nem érdekli őket ez a kérdés. Itt is valami hasonló történik. Választási év van, és sokaknak elég egyértelmű véleménye van Trumpról és arról, ahogy a válságot kezeli. Személy szerint úgy gondolom, nem kezeli igazán jól. Orbánnal szemben Trump tanulatlan, és ez valóban érinti a gazdaságot – bár egyébként valójában egy országról sem mondható el a nyugati világban, hogy jól kezelte volna a helyzetet. De akárhogy is,

ha Trump viszonylag jól tudja kezelni a helyzetet, akkor újraválasztják.

A valódi teszt a demokraták és Trump számára a nyáron és ősszel jön, amikor a gazdasági válság tényleg mélyre fog hatolni. Őszintén: nem tudom, mit várhatunk. A sötét erdőben tapogatózunk, és nem tudjuk, merre van a kiút.

Ön a lokalizmus szószólója. Úgy tűnik, mintha a járvány elősegítene egy új lokalizmust: aki valamelyest önfenntartó egy kiskerttel, vagy a saját birtokán gazdálkodik, az könnyebben átvészelheti ezt az időszakot, mint aki teljes mértékben a boltoktól függ. Ugyanez igaz regionális és nemzetközi szinten: eddig „globális ellátási lánc” volt a jelszó, de most kiderül, hogy mindenki először saját magára gondol, amikor baj van. Felértékelődik az autarkia, hogy minél több tekintetben önellátó legyen egy-egy ország. Erősödhet a lokalizmus a járvány nyomán?

Ez nagyon jó gondolat. Kétségtelen, hogy a globalizmusnak annyi – a nemzeti és lokális szuverenitásé a jövő, és ez gazdasági szuverenitást is jelent. Most megtapasztalhatjuk itt, Amerikában, hogy milyen hülye ötlet volt oly sok iparágunk termelését kiszervezni Kínába – ez sokat árthat most nekünk. Ha lehetséges bármit is hazatelepíteni, akkor azt meg kell tenni, ez nemzetbiztonsági kérdés. Egy ország sem lesz sosem teljesen önellátó, de most megtanultuk, milyen az, amikor túlságosan is egymástól függnek az országok – főleg ha olyanoktól függenek, mint Kína.

A régi, globális világ és a régi, globális látásmód haldoklik.

A járvány olyan romboló és olyan gyorsan terjed, hogy már 2020 januárja is történelemnek tűnik. 

Rod Dreher (1967, Baton Rouge, Louisiana) amerikai szerző, publicista, 1989-ben végzett a Louisiana State Universityn, újságírás szakon. Tradicionalista konzervatívként határozza meg magát, és vizsgálta az általa „granola konzervativizmusnak” nevezett irányzatot, ami nagy hangsúlyt fektet a környezet megóvására. Rod Dreher metodista családban nevelkedett, de 1993-ban katolizált, majd a pedofilbotrányok hatására 2006-ban áttért az ortodox keresztény egyházba. Crunchy Cons című könyve első kiadása 2006-ban, második, átdolgozott kiadása 2010-ben jelent meg (Crunchy Cons: The New Conservative Counterculture and Its Return to Roots); 2011-ben jelent meg második kötete, a How Dante Can Save Your Life, amiben arról ír, hogyan segített neki nővére halála után Dante Isteni színjátéka. A keresztények helyzetéről szóló The Benedict Option 2017-ben látott napvilágot. Dreher emellett számos lap munkatársa, ír többek közt a National Review-ba, a Weekly Standardbe és a Wall Street Journalba is. Házas, három gyermek édesapja. Elősként 2018-ban beszélgettünk vele, ismertettük utolsó kötetét, 2020 januárjában is közöltünk vele egy interjút („Bárcsak lenne egy Orbánunk!”), és a február eleji, római Nemzeti konzervativizmus-konferencián mondott beszédéről is beszámoltunk.

***

A Mandiner Karantén-interjúkat közöl, amelyekben ismert személyiségeket kérdezünk a megváltozott életünkkel kapcsolatos gondolataikról, saját tapasztalataikról. 

Az eddigi interjúink (többek között Jelenits Istvánnal, Zacher Gáborral, Varga Liviusszal és Kovács Ákossal) itt érhetők el.

Fotók: Földházi Árpád

Összesen 130 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gonterl
2020. április 09. 08:07
Az én felfogásom szerint, a globalizmusnak van egy gazdasági, és egy ideológiai ága. Úgy vélem, hogy gazdasági vonalon, a szükségesnél jobban globalizálódott a gazdaság, de ez nem jelenti a globalizáció szükségtelenségét. A korona vírus megjelenésével olyan világméretű félelem jelent meg az egész világon ami mindenütt a a túlvilági eseményektől való félelmeket pótolja. Ezért, feltételezem, hogy az ideológiai globalizmus erősödni fog. Bizonyára ennek a világvallásnak, ugyanúgy lesznek helyi "prófétái", mint bármelyik másik vallásnak. Akik most valamilyen vezető pozícióban vannak, feltehetően az új vallásnak is képviselői lesznek.
Ezért regisztráltam
2020. április 09. 07:30
(OFF) Helyesen "think-tank", habár a "think-thank" viccesebben hangzik.
Akitlosz
2020. április 08. 21:59
"1989-ben végzett a Louisiana State Universityn, újságírás szakon." Na az is komoly tudomány! Írni tudni kell.
Akitlosz
2020. április 08. 21:53
"Orbánnal szemben Trump tanulatlan, és ez valóban érinti a gazdaságot" Jobb egy intelligens tanulatlan, mint egy unintelligens tanult. A józan paraszti ész többet ér, mint a sok egyetemi agymosás. Legalábbis "humán" téren, mint amilyen a jog. Tanult jogászok, közgazdászok, könyv- és egyébtárosok meg a többi hasonló "tudására" nem kell sokat adni. Annyit Trump is ért a vírushoz, mint egy jogász.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!